Chapter Seven: London

Az úton Beni is mesélt végre magáról, megtudtam, hogy van egy Youtube csatornája, ahol elég nagy nézőseregnek örvend. Valamint azt hiszem Ask.fm-et mondott. Talán. Én nem élek ilyen szerekkel. A reptéren megállított pár lány minket, amiből arra következtetek, hogy nagy lehet a rajongó tábora. Elég nagy beleéléssel magyarázta azt is, hogy lesz PlayIT, ahova el akar majd vinni. Nem is tudtam, hogy belföldön is ennyire elterjedt a videózás. Nekem is van egy csatornám, természetesen angol nyelvű. Szegény nézőimnek 3 hónapja egy videót sem csináltam. Nyári szünet alatt is maximum 4 előre leforgatottat raktam ki. A drágáim csak Twitterről tudták követni, mik is történnek éppen velem. Elhatároztam, hogy ameddig Londonban vagyunk csinálok egy vlogszerű bejegyzést. Újra kell kezdenem. Annyi ideig ott voltak nekem, tartozok nekik azokkal a videókkal. Mint megtudtam, a tábor alatt Beni végig videózott és én is felkerültem néhány képkockára. A komment szekciót inkább nem említem. Szóval, miután töviről hegyire átbeszéltük a videózást és Beni elmondta az Ask.fm lényegét, utána már véget is ért utunk. Mosolyogva, Beni kezét fogva szálltam le a repülőről. Ez a szokás már kialakult nálunk, fogalmam sincs miért. Hirtelen vakuk kattogását hallottam, mire megijedve oldalra kaptam a fejem. Nem a szokásos tömeg, de azért jó néhány firkász ott állt, hogy elsőként írhassa le a sztorit, miszerint "A tini modellnek ismét barátja van", vagy "Mary-Ann Crowford isét összeszedett valakit". Idegesen kaptam elő telefonom.
-Kapucni, napszemüveg.-mondtam Beninek, aki értetlenül nézett rám.-Tedd már fel baszki.-szóltam rá idegesebben. Ujjaim villámgyorsan jártak telefonomon, majd tárcsáztam is Kate számát.
-Mizu csajszi?-szólt bele Kate halál nyugodtan.
-Itt vagyunk a reptéren basszus, firkászok vannak mindenhol.-néztem össze vissza, keresve, hogy hol tudunk a legkönnyebben távozni, miközben meghallottam Kate káromkodását.
-Szólj a biztonságiaknak, kint vár a kocsi, basszus most nem számoltam ezzel.-hadart idegesen, majd kinyomott. Kinyomott?! Mi a fasz? Ezzel majd később foglalkozom,. Benit hátrahagyva gyors sétatempót vettem fel, majd egy villámló pillantást hátra küldve tudatosítottam Beniben, hogy követnie kell. Elkezdett utánam futni, majd a kezemet megfogva, most ő húzott maga után.
-Hogy néz ki a kocsi, Hercegnő?-kérdezte magyarul, mire ismét kamerák hallatszódtak.
-Matt fekete Range Rover.-válaszoltam szintén magyarul. Tisztában voltam vele, hogy az egész jelenetet kamerák veszik, de leszartam. Könyörgöm, ki az aki abból keresi a pénzét, hogy egy 15 éves kamaszlányt hord el mindennek? Ja, hogy egy tucat újságíró? Ja, oké. Beni elkezdett húzni a kocsi felé és kinyitva a kocsiajtót benyomott rögtön, majd mellém bevágódva becsapta az ajtót. A lendületnek és a vakuknak köszönhetően lesz pár szép kép, ahol az ölében ülök, nem igazán természetes pozícióban. Hát persze, hogy ebből lesz címlapfotó. Küldtem sms-t Kate-nek és számat rágva hívtam anyát.
-Kislányom, mi az, hogy csak úgy leléptek Londonba?! És ki ez a fiú? És miért ülsz az ölében? És miért az újságokból tudom meg?-oké, anya hisztérikus hangulatban van.
-Oké, villámgyorsnak kellett lennünk, mert holnap már suli és kell ruha a bálra. Pontosan tudod, hogy  hogyan működik. Ő Beni és nem a barátom...
-Még-szólt bele az említett, mire anya felkuncogott, én meg karon vágtam.
-Azért ülök az ölében, mert úgy sikerült beülni a kocsiba, de most már igazán kiszállnék én innen, csak úgy döntött magához láncolt.-néztem rá felvont szemöldökkel.
-Ez így van.-bólintott határozottan, mire felsóhajtottam.
-Anya, mennem kell, mert ideértünk. Majd hívlak, mielőtt indulunk.-kinyomtam a telefont, majd Benire néztem.-Oké, én innentől kezdve csak angolul fogok beszélni. Mennyire vagy jó angolból?-néztem rá félve.
-Kéttannyelvű általános iskolába jártam.-nézett rám egy ilyen "ugyan kérlek" fejjel.
-Great!-csaptam össze tenyerem. (A párbeszéd innentől kezdve angolul folyik, csak az angolul nem tudó olvasók miatt, nem szeretném angolul írni.-írói megjegyzés) A kocsiból kiszállva megindultunk a lakásunk felé, ahonnan Hope már rohant is felém, hogy rám ugorhasson. Beni meghökkenve nézte végig, ahogy széttett lábakkal rám ül legjobb barátnőm.
-Képzeld eljegyzett, úristen el sem hiszem, eljegyzett, annyira szeretem úristen.-kezdett hadarni, én azonban sokkosan bámultam magam elé.
-Hogy mi?!-pattantam fel.-Úristen!-kezdtem el én is vele ugrálni.-Mutasd a gyűrűt.-rendeztem vonásaimat, mire a képembe tolta a korona alakú gyűrűjét.-Wow-tágultak ki szemeim.
-Gyönyörű, nem?-mosolygott szerelmesen, aztán megfordult, hogy bemehessünk a lakásba, ám akkor meglátta kisérőmet és megfordult tengelye körül, hogy újra rám nézzen.
-Ő ki? Mióta ismered? Máris elhoztad? Osztálytársad lesz? Drogozik? Modell? Mondjuk hülye kérdés, persze, hogy modell. De válaszolj már.-rázott meg, mire csak kínosan mosolyogtam. Fintoromat észre véve lesütötte a szemeit.-Tud angolul igaz?-kérdezte, mire számba harapva felnevettem.-Csak...csak menjünk be inkább.-intett kezével, majd beviharzott. Beni végre kiengedte nevetését, de olyan hangosan, hogy a bent lévő Hope is hallhatta.
-Na gyere barátom.-ragadtam meg kezét, majd beléptünk a lakásba, ahol fenyőillat fogadott, mint mindig.-Na válaszolgass szépen.-löktem oda Hope-hoz, mire láttam, ahogy a fejében szedi össze a kérdéseket, miközben barátnőm érdeklődve nézett rá.
-Beni vagyok, egy és fél napja, igen, osztálytársak vagyunk, nem drogozok.-eresztett meg egy fél oldalas mosolyt.-otthagytam őket beszélgetni, közben Kate keresésére indultam, akit a konyhában meg is találtam. Éppen sütögetett valamit. Hm, kakaóscsiga.
-Szia-öleltem meg, mire rögtön félbehagyta a dolgát és szorosan magához ölelt. Tisztára, mint anyu.
-Hogy utaztatok?-mosolygott kedvesen.
-Viszonylag jól. Tudtad, hogy Beni videózik?-tettem fel elmerengve a kérdést, miközben bele haraptam egy frissen sült sütibe.
-Tényleg, hadd lám.-indult meg kifele, én meg loptam még egy sütit, majd egy harmadikat kezembe fogva utána indultam. Mire én is a nappaliba értem már az fogadott, hogy Kate megpróbálná faggatni, míg Hope arról magyaráz neki, hogy modellnek kéne mennie.
-Nem hiszem, hogy nekem való az. Szeretek mozogni és sokáig kéne egy helyben, egy pózban lenni. Brrr-borzongott meg látványosan a gondolatra. Mellésétáltam és karját lazán magam köré fontam. Hope meglepődötten nézett, mire eltátogtam neki egy 'majd meséleket'
-Induljunk a  ruhákért. Damien már nagyon vár téged.-mosolygott Kate, mire boldogan patrantam fel. Ilyen érzés otthon lenni. Eme gondolatom hatására egy kisebb mosoly került arcomra. Beültünk a kocsiba, Kate kivételesen magára vállalta a sofőr szerepét. Hope már 18 éves, van jogsija, amit ki is használ.
-Hercegnő, a bálon is annyira kihívó ruhát akarsz felvenni?-szólított meg Beni magyarul, mire Hope is és én is karon csaptuk.
-Nem tudja, hogy tudunk magyarul?-kérdezte Hope franciául, mire Kate és Beni is sértődötten felnyögött
-Nem hinném, hogy tudja, de kifejezetten vicces.-válaszolok magyarul, mire szinte látom, ahogy Beni gondolatai összeakadnak és egy zavar keletkezik fejében.-Na jó tisztázzuk.-fordulok felé magyarul beszélve.-Hope és Kate érti amit magyarul mondasz, csak beszélni nem szoktak mert bénák megtanulni a kiejtést.-nyújtottam rájuk nyelvemet.-Másodszor, Hope és én tudunk franciául, tehát itt csak mi tudunk kettecskén kommunikálni-veregettem meg a vállát együttérzőn, mire káromkodott gondolom spanyolul.
-Naaa, cicc ne duzzogj.-csücsörítettem felé, de akkor már meg is érkeztünk, így duzzmancson átmászva kilépdeltem a kocsiból, ahol természetesen fotósok fogadtak. Hope jól láthatóan a hajába túrt, hogy látszódjon az eljegyzési gyűrű. Őt rögtön le is támadták, megfeledkezve rólunk, amit mi kihasználtunk és besunnyogtunk. Az épület második emeletére mentünk, ahol Damien-ék munkálkodnak.
-Kopp kopp-léptem be a varázsbarlangba.
-Sweetiee-ölelt magához, majd két cuppanóst adott.
-Tom merre?-kérdeztem, miután a másik jómadarat nem szúrtam ki.
-Szakítottam vele.-vigyorgott Dam, mire megforgattam szememet.
-Miért nem lepődök meg?-hangomban egy enyhe él rejtőzött, ennek ellenére mosolyogtam.-Na ameddig visszaér a csokival meg a virággal, addig mutasd mit találtál nekem. Ugye mondtam, hogy kell egy koktélruha, egy estélyi, aztán egy ruha a nyárbúcsúztatóra, egy a Halloween-re. Aztán jövök haza, szóval a többit majd akkor elhozom.-futtattan végig szemem telefonom kijelzőjén, hogy biztosan mindent elmondjak. Dam bólintott, majd meg is indult a ruhás zsákok kihalászásáért. Először a koktélruhát adta a kezembe, azt el is mentem felpróbálni.

-Wow, ez nagyon tetszik.-néztem elégedetten tükörképemre, mire Dam elvigyorodott és már nyújtotta is volna az estélyit.-Nem. A partneremnek meg kell vizslatnia ezt a csodát.-mutattam végig magamon, majd felröhögtünk.-Beni szívem idejönnél?-kértem mézes mázos hangom, mire itt is termett.

-Ugye van rajtad most ruha?-kérdezte lehajtott fejjel, mire helyeseltem. Lassan elkezdte felemelni a fejét és minél tovább emelte annál jobban kétségbe volt esve, de amint meglátta, hogy van rajtam ruha, csak extrán rövid, megnyugodott.-Ez..ez..aha, nekem le kell ülnöm.-nézelődött, aztán le is huppant egy székre, a fejét fogva.-Jézusom.-nézett fel.-Nem tudtam, hogy mire válalkozom.-mondta, mire mosolyom lehervadt.-Ilyen gyönyörű Hercegnőhöz egy királyibb herceg illene.-rázta fejét, mire megkönnyebbülten sóhajtottam és újból elvigyorodtam.

-Akkor tetszik?-kérdeztem reménykedve, mire hucut mosollyal szemebe nézve bólintott.-Oké.-Azzal fogtam magam és ahogy volt, lekaptam a ruhát, hátatfordítva Bennek, mivel melltartó nem volt rajtam. Meglátva, hogy ott állok előtte egy szál és szószerint egy szál fekete csipketangába felhördült. De úgy igazán torokból.

-Takard el a szemeid!-parancsolt rá Damienre, mire az kezeit feltéve, a ruhákat otthagyva el is slisszant a helyszínről.-Bazdmeg te nem vagy normális. Azonnal vegyél fel valamit.-végül hátatfordított nekem és a falnak támaszkodva próbálta rendezni légzését.-Ember, te nem vagy normális.-jelentette ki megint, mire elröhögtem magam. Visszahúztam a függönyt, minek hangjára Beni visszaült eredeti helyére. 

-Most jön az estélyi-gondolkodtam hangosan, mire egy hümmögést kaptam kintről. Kinyitva a ruhászsákot elakadt lélegzetem és azonnal beleszerettem a ruhába.-Az estélyit nem mutatom meg. Majd fogod látni akkor.-jelentettem ki, mire Beni felhördült. -Nincs hiszti.-somolyogtam magamban.

Ez a ruha. Ez. A. Ruha. Úristen ez meseszép. Nem túl kivágott hozzámképest, csak a hátam van kint és a kulcscsontom. Azta.

-Beni-nyeltem egyet-idehívnád Hope-ot?-dugtam ki fejem, hogy biztosan ne leskelődjön.

-Neked bármit, Hercegnő.-hajbókolt, aztán már szólította is Hope-ot, ami abból állt, hogy üvöltött egyet és a helyére ült. Szemforgatva mosolyodtam el egyszerűségén.

-Mi van már?-jött duzzogva legjobb barátnőm.

-Bejönnél légyszi?-integettem kezemmel, mire belépett ő is az öltöző részbe, ahol legalább 3 ember elférne.

-Azta kurva-nyögte ki.-Ha ezt Ben meglátja eldobja az agyát.

-Abban biztos vagyok.-szólal fel kintről az említett.

-Ez a ruha kurva jól áll. Azta.-Hope még mindig nem nyögött ki semmi érdemlegeset, csak mustrált.-Én amúgy szeretnék visszamenni, mert ittvan a menyasszonyom.-nyomta meg a menyasszony szót, mire felkuncogtam.

-Csak segíts levenni.-nyafogtam, majd elkezdtünk fentről lehúzni. Mikor lekerült Hope szinte felvisított.

-Te mi a faszért nem hordasz melltartót?!-erre a mondatra elakadt Ben lélegzete.

-Egy, ez alatt a ruha alatt furán nézne ki.-mondtam, mire már tiltakozott volna de folytattam -Kettő, minek vegyek fel pánt nélküli melltartót, ha melltartó nélkül is szépen és feszesen állnak?-magyaráztam, majd meghallottam, hogy Ben kétségbeesetten el akar innen menni. Hope nem mondott semmit, csak döbbenten meredt rám, aztán egyszerűen elsétált, mire felnevettem.-Damien!-kiabáltam ki, másodpercek múlva pedig megjelent stylistom csokis szájjal.-Oh, visszaért Tom a bocsánat kérő ajándékkal?-kérdeztem, mire vigyorogva bólintott.-Mi lenne ha ezt a ruhát vennék fel és vámpírnak öltöznék a Halloweeni bulin?-néztem rá reménykedve.

-Nem-rázta meg a fejét.-ezt a ruhát neked végig kell még sétáltatnod a kifutón, utána pedig fel kell venned az afterpartyra. Most egy elegáns party lesz, tudod meg van hívva Victoria Beckham is.-mosolygott sejtelmesen.

-Akkor összesen háromszor lesz rajtam ez a csoda?-simítottam végig az anyagon, ami már a fogasán lógott.

-Nem, ez a tied lesz. Utána annyiszor hordhatod, ahányszor akarod.-mondta megvonva a vállát, mire rögtön felderültem.

Felpróbáltam a következő ruhát, ami a nyárbúcsúztató bulin lesz rajtam. A mellé rakott egyéni farmermellényt finoman félrecsúsztattam, jelenzve, hogy nekem csak a ruha kell. Hozzá egy egyszerű fekete tűsarkú és bár nem tűnök ebben ribancosnak, mégis kihangsúlyoz mindent és nem jó kislányos. Damien értve a célzást lelépett a mellénnyel és elhúzta a függönyt, hogy Beni megszemlélhessen. Elakadó lélegzettel nézett végig rajtam.

-Gyönyörű vagy-suttogta rekedten, mire odaugrálva egy puszit nyomtam arcára.-Hány ruhával akarsz még lesokkolni?-dörzsölte meg halántékát.

-Már csak a Halloweeni van.-vigyorogtam rá.-Aztán Hope-nak van egy meglepetése.-mondtam elgondolkodó fejjel, majd észrevettem sunyi vigyorát. -Szóval te tudod.-szűkítettem össze szemeim.

-Na haladj.-lökött vissza, mire duzzogó fejet vágtam és behúztam a függönyt.

A démon jelmezem már csak átnéztem, nem próbáltam fel, majd visszakapva harisnyám, melltartóm és pólóm elégedettem sétáltam 4 ruhatartózsákkal a kezemben. Ebből hármat Beni kezébe nyomtam, de az estélyit úgy fordítottam, hogy még véletlenül se lássa meg.

-Ennyi volna.-mosolyogtam rájuk, majd üdvözöltem Tomot is két puszival.

-Akkor most induljunk a meglepi programra.-csapta össze kezét Hope, majd menyasszonya kezét megragadva beültek a saját kocsijukba és vártak, hogy mi is beüljünk. Miután biztonságba helyeztük a ruhákat, Kate elindult és akkor Ben befogta a szemem, hogy ne lássam merre megyünk. Hiába hisztiztem, vagy böködtem, nem engedett el.

-Megjöttünk.-hallattszot Kate hangja, mire Beninlevette ideiglenes szemfedőmet. Pislogva próbáltam tájékozódni, majd döbbenten szálltam ki a kocsiból, mikor rájöttem, hogy a kedvenc fodrászatomnál vagyunk.

-Még a múltkor említetted, hogy szeretnéd visszafestetni a hajad.-mosolygott Hope féloldalasan, mire csodálkozva ránéztem, majd szétölelgettem. Dam és én beültünk a fodrászhoz, míg a többiek elmentek kaját szerezni. Mikey nagyon jó fodrász, seperc alatt megértette mit akarok és már hozzá is látott. Közben minden féle dologról fecsegtünk. Szóba került a felesége, Beni, a modellkedés, frizurák, mindenféle. Röpke 2 óra alatt a hajam minden károsodás nélkül az eredeti pompájában tündökölt. Szorosan megöleltem Mikeyt, majd az üzlet előtt állva vártuk a többieket. Mivel senki nem volt az utcán, azért elbújtam Damien háta mögé és rágyújtottam. Megnyugodtam, ahogy szétáradt bennem a nikotin.

-Le kéne szoknod.-csóvált a fejét Dam.

-Tudod, hogy nem vagyok rászokva. Csak néha  jól esik.-vontam meg a vállam. Látszólag ezzel a válasszal Dam ki is elégedett. Hirtelen bevágódtak a látókörünkbe a többiek, én meg felvont szemöldökkel néztem a ricsajozó, felnőttekből és Beniből álló bagázst.

-Úristen de szép.-visított fel Hope, mire lehajtottam a fejem.

-Nekem is tetszik.-motyogtam egy tincsem csavargatva. Egyszer csam egy leheletet éreztem a fülem mellett.

-Vörösen is gyönyörű voltál. De így szőkén...nálad szebb lány a földön nem létezik.-mondta minden meggyőződéssel Beni, majd megölelt. Beültünk egy kávézóba, ahol elbeszélgettük az időt. Aztán nekünk meg kellett indulni a reptérre, hogy időben becsekkoljunk és felszenvedjük a négy ruhászsákot. Egymás mellé huppantunk le és mindketten végigaludtuk az utat, tudva, hogyha hazaérünk és esetleg még vissza tudunk aludni, akkor is hullák leszünk holnap. A repülőút végén Benivel elköszöntünk és mindketten más villamossal megindultunk. Először velem akart jönni, hogy hozza a ruháimat, de leintettem. Így estem haza hajnali kettőkor, 4 ruhászsákot tartva, egy válltáskával és egy bőrönddel. A fáradtság miatt csak beakasztottam a ruhákat és már be is dőltem az ágyba, ahol pillanatok alatt elnyelt az álmok világa.