Chapter Twelve: Cheater!

Reggel sikeresen elaludtunk, így rohannunk kellett suliba. Csengőre estünk be elég morcosan, mert idefele jövet összekaptunk. Távolabb húzódtam Benitől és egész nap kerültem. Ezt körülbelül 3. szünetben unta meg, amikor is az énekterem körül bóklászva megragadta a csuklóm és berángatott a mi termünkbe.
-Na jó. Mondd el mi a fasz bajod van. Egész énekórán rám se néztél, valamint bemutatkozásnál nem valami vidám dalt énekeltél. Föcin majdnem kiestél az asztalból annyira elhúzódtál, most matekon pedig helyet cseréltél Alexával.-nézett rám dühösen, mire közömbösen bámultam rá vissza.
-Ha nem esett volna le, akkor haragszok rád.-vontam meg vállamat, miközben unottan néztem rá.
-Erre volnék kíváncsi. Miért?-túrt bele hajába. Ezzel a mozdulattal mondjuk majdnem kitépte a haját.
-Nem tudom ki mondta, hogy szakítani akar.-néztem rá fájdalommal teli szemekkel.
-Nem tudom ki mondta, hogy nem elég jó nekem.-vágott vissza, mire számba haraptam. Nekem van igazam, miért mérges rám?-Komolyan leállhatnál ezzel. Hányszor mondjam még el, hogy semmi baj nincs veled.-ragadta meg csuklómat, mikor megunta, hogy nem figyelek rá. Mikor nem kapott választ, rászorított, mire felszisszentem.
-Engedj el.-suttogtam összeszűkített szemekkel.
-Válaszolj-felet hasonló stílusban.
-Hiába mondod el, nem fogom felfogni. Tudod én ilyen éretetlen picsa vagyok.-mosolyogtam gúnyosan -Hiszen te mondtad, hogy nem vagyok képes felfogni a dolgokat.-nevettem fel lesajnálóan.
-Ha továbbra is így lekezelsz akkor...
-Akkor mi?-vágtam közbe-Szakítasz és odamész Elluskához vigaszért? Hajrá!-téptem ki csuklóm szorításából és megindultam volna kifelé, mikor derekamnál fogva visszahúzott magához.
-Szóval ez a bajod?-suttogta számra.-Nem történt semmi reggel. Csak odahívott és...ennyi.-hátrébb húzódtam és hangjából valamint tekintetéből meg tudtam állapítani, hogy hazudik.
-És mi?! Te megcsókoltad, hogy leszálljon rólad? Van róla fogalmad ez milyen nevetségesen hangzik? Ha nem megcsókoltad akkor mi történt?!-keztem el kiabálni, mire lehajtotta fejét.-Oh értem. Szóval pontosan ez történt.-hátráltam.-Szerintem jót tenne egy szünet.-masszíroztam meg homlokom. -2 napja vagyunk együtt és már vitatkozunk és súlyos dolgokat baszunk egymás fejéhez. Ez rendben van szerinted?!-mutogattam össze vissza, mire Beni ijedt fejjel nézett rám.
-Hercegnő én szeretlek téged, tényleg, őszintén. Ez egy faszság volt, én nem érzek iránta semmit.-kezdett el rögtön védekezni. Tipikus, csak elegem van.
-Tegyük fel, hogy elhiszem. De nekem akkor is szünet kell. Megcsókoltál egy másik lányt azzal a szájjal amivel engem.-néztem rá fájdalmasan és azt hiszem tudatosult bennem az amit tett.-Most megyek.-léptem ki az ajtón és nem próbált meg megakadályozni. Könnyeim utat akartak törni maguknak de nem engedtem. Hirtelen neki ütköztem valakinek, majd lehajtott fejjel bocsánatot kértem és rohantam is volna tovább, azonban az illető megállított.
-Áh Mary-Ann, pont téged kereslek. Ma énekórán azt vettem észre, hogy hihetetlen tehetségesen énekelsz. Nem lenne kedved elvállalni az éneklést a holnapi nyárbúcsúztató bulin?-mosolygott rám kedvesen Kata tanárnő, ami egyből feldobta a kedvem, hiszem imádok énekelni.
-De szívesen elvállalnám.-varázsoltam vigyort.-Akkor nem is kéne kiöltöznöm?-kérdeztem reménykedve.
-Igazából csak egy órás műsort kéne összeállítanod, utána lesz DJ. Szóval a műsöröd alatt kiválasztott fellépőruhában lehetsz, azonban a dresscode a bulin rád is érvényes.-mondta, még mindig törhetetlen mosollyal.
-Értem.-motyogtam.
-Holnap fél négyre gyere az énekteremhez, ott megbeszéljük a részleteket ha az neked megfelel, de nekem most rohannom kell.-azzal egyet intve már útjára is indult.
-Persze.-szóltam még utána, majd az udvarra indultam, ahol felkerestem a régen látott barátaimat, akiket a suli többi tanulója messzire elkerül stílusuk miatt.
-Hé hollók mizu-léptem be látókörükbe, mire eltátották a szájukat és meglepődve néztek rám.
-Crowy-csapódtak rám egyszerre öten. Fruzsi, Soma, Gini, Dávid és Lili. A többiek még mindig ledöbbenve álltak, valamint az újak zavarban voltak.
-De megváltoztál.-tolt el magától Fruzsi, mikor mindenkit végigölelgettem.
-Történt egy-két dolog.-vontam vállat.
-Hegyi?-nézett a szemembe Soma. Nos, ő mindent tud rólam. Vele tartottam a kapcsolatot ameddig kint voltam. Egy osztályba jár Aaronnal, meg amúgy is anya jóban van a szüleivel. Szóval kis korunktól ismerem.
-Is.-bólintottam.-De inkább felnőttem.-vigyorogtam rá.
-Persze törpe.-nyomott barackot fejemre.-Attól, hogy magasnak számítasz azokban a körökben, attól még nálam alacsonyabb vagy húsz centivel.-húzott magához és ő is megölelgetett. A szünet maradék részében beszélgettünk, Soma ölelgetett és megállapítottam, hogy nagyon szeretem őket. Mindegyikük végzős szinte, Aaron miatt ismerem őket és azt hiszem mellettünk igazán önmagam vagyok. Bár azt hiszik róluk, hogy balhésak, egyáltalán nem.
-Amúgy, hogy-hogy nem a fiúddal vagy kapitányasszony-lökött meg kedvesen Lili.-Hallunk ám mindent.-vigyorgott, de mikor meglátta lefele konyuló számat, megkomolyodott.
-Azt hiszem szakítottunk.-vontam vállat, de hangom remegése elárulta igazi érzéseim.-De mindegy. Képzeljétek, felkért Fenyves tanárnő, hogy én legyek az élő előadó a holnapi bulin.-mosolyodtan el kicsit.
-Ez király-vigyorgott Dávid.-Kell hangszerkíséret?nézett össze Somával.
-Hát persze.-bólintottam határozottan. -Két gitár és egy dob. Soma, Dávid, Gini, remélem egy órára kölcsönadjátok magatokat.-vigyorogtam, mire elkezdtek ujjongani.
-Mit adunk elő?-dörzsölte össze kezeit Dávid.
-Három dalomat, egy Little Mix dalt, egy Panic! At the Disco-t, egy Pierce The Veil átdolgozást, 3 Bruno Mars-t, 3 Taylor Swift-et, 4 Ed Sheeran-t, egy Hozier dalt, két FOB-ot, egy Justin Biebert és a lezárás acapella lesz.-vázoltam fel, mire hevesen bólogattak, néhánynál elhúzták a szájukat. Én se szeretek minden zenei stílust, de azt be kell látni, hogy a suli nagy része nem rock-on él. Mint megtudtam utánam lesz még egy másik énekes előadás is, bár ő csak egy számot énekel, egy sajátot. Kíváncsi vagyok ki lesz az. Becsöngetéskor rohantam az öltözőbe ahol a lányok már oda is dobták nekem a tornazsákom. Elkezdtünk öltözni nagy röhögések közt, mikor a 3 grácia becsörtetett.
-Takarodó ribanc, én ülök itt.-mutogatott felém Esztella, mire a többi lány megfeszült körülöttem, azonban én nyugodtan öltöztem tovább.-Mi van süket vagy?-nézett értetlenül 'Elluska'
-Nem, csak leszarom a retardáltakat.-kötöttem be a cipőmet, majd kikocogtam az öltözőből bent hagyva a ledöbbent kurvát. Lassan a többiek is kiszállingóztak, majd felsorakoztunk a kinti nagy pályán. Mikor az ofő megjelent a három gráciát löködve maga előtt akaratlanul is elkapott a röhögőgörcs.
-Anna nem nevet, vagy ő is fut.-ordított felém, mikor a lányokat elküldte 20 körre. Elnémultam, bár szeretek futni. De a mai tesin boxolni fogunk, arról meg nem akarok lemaradni.-Szóval, boxolni fogunk, párokat kell alkotni.-fújt bele sípjába, mire mindenki elkezdett fel alá rohangálni, hogy összeálljon valakivel. Lexával egymás mellé pattantunk, szorosan fogva egymás kezét. Máté Benivel állt össze, Szabi Attilával, Anna Teóval, Fanni Pannival, Bence Ádámmal, Zack Márkkal.
-Ez király. Új párok.-Anna Benedekkel-mondta mire Anna elkezdett Beniék felé sétálni.-Nem te, másik.-jelentette ki, mire megfagyott a levegő, én azonban közömbös arccal sétáltam oda.-Lexi Mátéval, Anna Pannival, Fanni Teóval. Márk Bencével, Zack Ádámmal. Na így már jó lesz.-csapta össze tenyereit, majd mindegyik párnak odadobott egy pár box kesztyűt és egy védőöltözetet. Elmondta, hogy a másikat ott üthetjük ahol akarjuk, a szabály az, hogy tesi végéig bírjuk ütni, következő órán pedig cserélünk.
-Én kezdek.-jelentettem ki ördögi vigyorral, majd fel is kaptam a kesztyűket.-Csak, hogy lásd milyen egy lány dühe-suttogtam Beni fülébe, mikor sóhajtva felvette a ruhát.
-Nem mintha akkorát tudnál ütni.-nevetett lekezelően, mire elkezdtem az ütés sorozatokat a hasánál. Körülbelül a kétszázadik ütésnél fájdalmasan felnyögött. Mikor elképzeltem, hogy megcsókolja Elluskát, minden erőmet bele adva kezdtem ütni mellkasát, majd mikor agyam teljesen elborult már csak ütöttem ahol értem. A sípszóra kaptam fel a fejem. Azt vettem észre, hogy csurom vizesen lihegek egy földön fekvő Beni felett.
-Benedek jól vagy?-jött oda röhögve Andris bá.
-Tanárúr, soha, de soha ne csalja meg a barátnőjét. Még gondolatban se.-nyögött fel Beni. Erre a mondatra megint felidegesítettem magam és újabb sorozattal ajándékoztam meg gyomra tájékát. Andris bá egy ideig állt mellettünk, de aztán valószínűleg már nézni is rossz volt és arrébb állt Mátéékhoz, ahol Máté egy helyben állt, míg Lexi néha megcsapta Máté hasát a kesztyűvel és csendesen beszélgettek. Ismét kikapcsoltam a világot és minden dühömet beleadva ütöttem a barna hajú srácot. Mikor csengettek felpattantam ledobva a kesztyűket és vártam Benedekre, hogy feltápászkodjon. Felkönyökölt és fájdalmas fintorral felhúzta pólóját, hogy megszemlélje hasát. Elkerekedtek szemeim művemet látva. Az egész hasa, oldala kék-zöld színekben pompázott. Kirohantam az öltözőbe és villámgyorsan kezdtem öltözködni. Már csak egy angol, aztán mehetünk haza. Vagyis nekem válogatóra kell mennem, de egyébként vége lenne a napnak. Holnap foci lesz, el ne felejtsem. Felbaktattam az angol előadóba, ahol az egyik hátsó padban levágtam magam és rajzolgatni kezdtem.
-Hé csajszi-jött oda Lexi.-Hallottam mi történt. Sajnálom.-húzta el a száját, mire elmosolyodtam.
-Nem lényeg, majd túljutok rajta.-folytattam a rajzolást, mire Lexa kitépte kezemből a ceruzát.
-Nem adhatod fel.-fürkészett tekintetével.-Titeket egymásnak teremtettek.-sóhajtott.-Rendbe fog jönni minden.-ölelt magához, mire szakadozottan felsóhajtottam.
-Egyébként mizujs? Jössz a szurkolócsapatba?-kérdeztem, mire felcsillant a szeme és hevesen bólogatni kezdett. Erre nekem is egyből jobb kedvem lett.-De jó lenne ha mindketten bekerülnénk.-ültem le vele szembe. Beszéltünk még a válogatóról, aztán becsöngettek és kezdetét vette az óra. Természetesen egy magyar szó sem hangzott el, ami csak két-három embernek jelentett problémát. Természetesen belekötöttem a tanár kiejtésébe és szóhasználatába. Egy idő után megunta és be akart írni, de miután vigyorogva kijelentettem, hogy angol vagyok nem volt ellenvetése arra, hogy aludjak órán. Na így már tetszeni fognak az angolok. Óra után belesöpörtem mindent a táskámba és leindultam a büfébe egy kávéért, valamint egy kis kekszért. Miután a nagyon bőséges ebédemet elfogyasztottam, csatlakoztam Lexihez, aki már a pályán nyújtott. Mivel Fruzsi a szurkoló csapat jelenlegi kapitánya, így nem kellett félnem, hogy a nyakamba kapok valami idegesítő picsát. Kár, hogy ezt így előre kijelentettem. A válogató felénél megjelentek Esztelláék. Így nem csak Panni, Lexa és én kerültünk be a következő körre, de Babett és Esztella is. Mirella az alkata miatt nem került be. A második körben egy rövid talajgyakorlatot kellett bemutatni. Nem jelentett különösebb problémát, régen is szertornáztam. Lexi balettozik,szóval neki sem volt vele baja. Panni rontott, de bennmaradt, ahogy a 2 ribanc is. Utolsó próbaként egy saját talajgyakorlattal és egy kisebb szurkoló mutatvánnyal kellett bizonyítanunk. Néhány szaltó és cigánykerék után Lexit és Pannit be is vették. A szőnyeg elejéhez álltam, hogy egy régi műsor részletbe kezdjek bele. Éppen a ló tetejéről ugrottam le, koncentrálva, mert ez egy erős rész.
-Beni lefeküdt velem!-hallottam meg a kiáltást, mire kezem lecsúszott a fáról, és nagyjából 2 métert esve hátamat a rúdba vágva lezuhantam a tetejéről.
-Úristen
-Szóljatok Aaronnak vagy Beninek
-Hogy történt
Még néhány zagyva hangot hallottam, aztán elsötétült minden.
-2 óra múlva, Beni szemszöge-
Feszülten álltam az orvosi szobába sarkában, míg Aaron Ana kezét fogva beszélt az orvossal. Otthonról rohantam vissza, mert csak azt hallottam, hogy leesett a lóról, ami körülbelül 5 méter magas és beverte a fejét.
-Jobban van?-nyitott be egy teljesen feketébe öltözött, nagyon magas srác. Ki ez? És mi köze van Anához?
-Soma végre-pacsizott le vele Aaron.-Lassan ébredezik.-suttogta megszorítva Ana kezét.
-Bazdmeg szétszakad a fejem.-hallatszott Ana rekedt, fájdalommal teli hangja. Bárcsak odamehetnék megölelni.
-Azt elhiszem.-nevetett Soma.-Emlékszel mi történt?-söpört ki egy hajtincset az arcából, mire kezem ökölbe szorult. Miért nyúl így hozzá? A barátja lenne? Az nem lehet.
-Azt hiszem. A lovon voltam, azt a régi mutatványt csináltam, tudod.-nézett rá Aaronra, mire ő elgondolkodva bólintott.-Aztán Esztella azt mondta...-csuklott el a hangja-azt mondta lefeküdtek Benivel.-néhány könnycsepp hagyta el a szemét, mire a két srác meghökkenve fordult felém.
-Az a mocskos kurva, kinyírom-szorítottam ökölbe a kezem és kirontottam a szobából, nem törödve a meglepődött hangokkal. Végigszáguldva a folyosón bevágódtam a lány öltözőbe, mire pár meglepődött sikkantás hallatszott. Esztella győztes mosollyal az arcán állt egy szál melltartóban. De valahogy nem tudott érdekelni. Fenyegetően közel menten hozzá és felé hajoltam.
-Te idióta kurva-sziszegtem a szavakat, mire addigi mosolya eltűnt és meghökkentség költözött arcára.-Van róla fogalmad mi a faszt csináltál? Ha nem lennél lány szarrá vernélek.-elléptem tőle, arcán látszódott egy cseppnyi félelem, de gyorsan rendezte vonásait és egy újabb nagyképű mosoly került fel kirúzsozott ajkaira.
-De nem üthetsz meg.-vigyorgott fölényesen.
-De én igen-csapódott ki az öltöző ajtaja és már csak azt láttam, hogy egy szőke hajzuhatak ráveti magát a meglepődött barnára és tépni kezdi. Körülbelül négyszer vágta bele hajánál fogva a padlóba, aztán Ana felkelt megigazítva torna ruháját, ami egy shortból és egy sport topból állt. Lehajolt, felhúzva a lány fejét a hajánál fogva.-Ide figyelj kurva-sziszegte-soha ne mássz rá arra ami az enyém.-azzal elengedte, mire Esztelle sírva rohant el. Valahogy senki nem marasztalta.-Te-lépett elém szikrázó tekintettel. Felkészültem rá, hogy felpofoz, de mikor emelte a kezét, hirtelen lemondóan leengedte és elsírta magát. Magamhoz öleltem, de azonnal mozgolódni kezdett.-Tűnj el a közelemből.-gyorsan összeszedte magát és ismét előttem állt méreggel teli szemekkel.-Gyűlöllek.-azzal egy istenes nagyot lekevert és elrohant. Szitkozódva szorítottam tenyeren égő arcomra, majd én is elhagytam az öltözőt, magukra hagyva a döbbent lányokat.
-Mary-Ann-
Könnyeimet visszafogva rohantam keresztül a sulin. A kijáratot kicsaptam, ott Lexibe botlottam aki elkísért hazáig és vigyázott rám otthon. Aaron és Márk még nem volt itthon, ketten voltunk. Kimentünk a kertbe, elfeküdtünk a füvön és beszélgettünk. Jobban megismertük egymást. Kiderült, hogy Lexának gyönyörű hangja van. Megkérdeztem nem duettezünk e.
-Nem tudom, nem nekem való ez. Háttérben szívesebben lennék.-somolygott mire megörülve elkezdtem ölelgetni. Nemsokára megérkezett Soma is, akinek bemutattam Lexát, mint háttérénekest. Fél óra múlva besett Gini és Dávid is, Gini a gitárjával a kezében, Dávid meg a saját dizájnú dobverőivel. Körülbelül egy óra a dalválasztassál ment el és a dalok sorbarakásával, míg megszületett a végleges lista.
1.Hozier-Take me the church
2. Fall Out Boy-Centuries
3. Pierce The Veil-Just the way you are átdolgozás
4. Bruno Mars-Uptown funk
5. Bruno Mars-Grenade
6.Panic! At the disco-Hallelujah
7. Taylor Swift-Both of us
8. Taylor Swift-Bad blood
9.Ed Sheeran-Give me love
10. Fall Out Boy-I don't care
11. Az egyik dalom, Dear Sister címmel
12. Ed Sheeran-Thinking out loud
13. Az egyik dalom, Under the water címmel
14. Taylor Swift-Wildest Dream
15. Justin Bieber-Purpose
16. Little Mix-Love me or leave me
18.  Ed Sheeran-Firefly
19. Ed Sheeran-Photograph
20. Az egyik dalom, House on a hill címmel
Ráadás: Little Mix-Secret love yong part 2, ezt az egyet teljesen egyedül fogom előadni.
Megterveztünk mindent, a fényeket, a ruhát, egy szünetet, aztán nekiláttunk próbálni. A hangszereléssel nagy gondok nem voltak, szinte biztosan jött minden, hogy melyiket dobbal és gitárokkal, melyiket akusztikus gitárral és melyiket egy minimális zenével. Nagyon jó lett a hangzás, remélem sikerünk lesz holnap. A műsör első felében gyorsabb zenék vannak, a második felében lassabbak, úgyis utána DJ jön, arra pöröghetnek, addig lassúzzanak csak. Már este volt, mikor leléptek a többiek, gyorsan bedobtam egy szenyát és elvonultam álomba sírni magam. Beni kék szemeivel a gondolataimnak aludtam el.

Chapter Eleven: Let's start the school!

Reggel finom puszikra keltem. Hát ez meg? Mit csináltam tegnap? Ja, már emlékszem.
-Hercegnő, ébredezned kéne.-puszilgatott továbbra is Beni. Miért nem csókol már meg?! Az istenért. Szemeim kipattantak és magamhoz rántottam egy hosszú csókra. Hm...még mindig nagyon jól csókol.
-És ha én még nem akarok felkelni?-húzogattam a szemöldököm.
-Akkor kénytelen leszek én beszámolni anyukádnak és Márknak, hogy mi történt tegnap. Ja és egy nagyon dühös Aaron is van lent.-na basszus.-és én nagyon szeretlek Hercegnő, de félek nem úsznám meg élve, hogyha a bátyád vagy Márk nekem esne.-komolyan nézett rám, mire elnevettem magam.-Ne nevess. Túl szép vagyok ahhoz, hogy meghaljak.-erre még jobban kezdtem nevetni.
-Hát te hülye vagy.-csókoltam meg ismét-amúgy ne aggódj. Maximum Aaron verne meg. -nevettem ismét.
-Teeee, gyere csak ide-azzal ölbe kapott és elkezdett csikizni. Én meg ezzel párhuzamban visítottam, mint egy eszelős. A többiek gondolom a szobámban voltak, mert a visítással egyetemben meghallottam anya 'jajj de édesek' sóhaját, Márk nevetését és Aaront. Nos...Aaron nem örül annyira úgy tűnik. Tekintve, hogy azt tervezi, hogyan fogja megfojtani Benit. Kikecmeregtem Beni öleléséből, megkerestem a fehérneműket, merthogy azok valamilyen különös mód lekerültek felfele úton, majd felkaptam egy fehér pólót. Leszaladtam a lépcsőn és Márk nyakába ugrottam. Közben Aaron megindult Ben felé, amit sajnos nem vettem észre időben.
-Te fasz!-vágta neki a falnak, amit Ben egy fájdalmas fintorral fogadott.-Mit képzelsz magadról? Tudod, hogy mi történt és még ezután képes vagy megdugni? Vagy talán erre hajtottál? Na ide figyelj kispöcsös, bármit terveztél a húgommal azt most elbasztad.-vágta neki ismét a falnak, mire ott termettem és a vállánál fogva elrángattam Aaront Benitől.
-Kimennétek?-néztem anyára és Márkra, majd miután elhagyták a szobát az idegbeteg bátyámhoz fordultam.-Normális vagy baszki?-üvöltöttem rá, mire összehúzta fülét farkát, mert tudja, hogy nagyon ritkán emelem fel a hangom.-Te mondtad, hogy szálljak ki abból a szerepből! Te mondtad, hogy legyek önmagam. Apa halála óta soha nem voltam ilyen jól! Faszért akarod ezt elcseszni nekem! ÉN AKARTAM A KURVA ÉLETBE BELE!-torkom szakadtából üvöltöttem, Aaron teljesen döbbenten nézett rám.-Takarodj ki.-szólaltam meg csendesen.-MOST!-üvöltöttem fel, mire bizonytalan léptekkel megindult ki a szobámból. Afféle nyugtatásként néztem a közös képeinket Márkkal a galériám falán. A galériám olyan, hogy az egész tele van párnákkal. De az egyik falon mindenféle dolgok vannak. Képek Márkkal, emlékek Márkkal, a "plafonon" pedig a Márk és Mara felirat szerepel. Márk hívott régebben Marának, mert azt valamiért könnyebb volt kimondania, mint a Marit. Hát igen. Én itthon Mari vagyok. Általában anya hív így, meg anya szülei. Apa szülei Marynek hívnak, Aaron szintén Marynek, Márk meg...éppen amihez kedve van.
-Előjöhetsz, lenyugodtam.-mondtam, mire Beni elősétált. Elvörösödve haraptam ajkamba, majd hátat fordítottam. Beni jóízűen felkacagott és megölelt hátulról.
-Bocsánatot kell tőle kérned. Te is tudod, hogy csak védeni akar. Azt sem tudhatta, hogy együtt vagyunk. Tudom milyen lehet neki. Mikor Debinek először volt fiúja én is kiakadtam. Szegény srácot hasonlóan falhoz csaptam.-nevetett a fülembe, mire felmordultam.-Szexi vagy a pólómban. Többet kéne hordanod a ruháimat.-nevetett rekedten. Megfordultam és megcsókoltam.-Megőrjítesz Hercegnő. Mondjuk...egy illedelmes hercegnő nem ilyen darabokat visel-húzta végig kezét fekete csipketangámon.
-Be..Beni-i..így sosem érünk le.-adtam egy csókot, majd öltözködni kezdtem. Beni csak leült a kanapéra és elégedetten nézett.
-Mi az?-kaptam az arcomhoz. Nem igazán értettem miért bámul. Felállt és mellém lépett.
-Gyönyörű vagy...mikor elpirulsz. Miattam nem kellett volna összeveszned a bátyáddal.-suttogott lágyan a fülembe.
-Menj, öltözz fel-vágtam hozzá fekete alsónadrágját. Fél óra múlva készen baktattunk le reggelizni. Lefele úton azt magyarázta nekem Beni, hogy én miért sminkelek, ha kifestés nélkül is olyan vagyok mint egy tündér. Én erre csak megcsókoltam és összekulcsoltam kezünket. Bementünk a konyhába, Beni hátulról átfogta a derekam és így néztünk anyára.
-Jézusom, Benedek! Milyen sovány vagy! Azonnal enned kell valamit. Még a végén összeesel itt nekem.
-Ne tessék aggódni Réka néni. Mindig ilyen voltam. Tudja focizok, emiatt inkább csak a vádlim izmos.-ajajj. Lemagázta anyát. Itt bajok lesznek. De valahogy nem tudtam erre figyelni, csak néztem, ahogy mozognak tökéletesen ívelt ajkai és mutogat vékony ujjaival. Olyan tökéletes. Mire észbe kaptam anya megcsapta a fakanállal, mire Beni egy ah hangot adott ki, roppant magasan.
-Engem te ne magázz! Nem vagyok én olyan idős! Fogadjunk, hogy leelőzlek futásban. Csak Réka. Okés?-nevette el magát a végére anya.
-Oké, oké. Ezt jobb lesz megjegyezni. Van több ilyen nevelő eszköz? Lehet bevezetek egyet Anára is. Sokat csintalankodik és felesel.-nevetett össze anyával Beni. Heeey, mi ez? Kikérem magamnak, hogy az anyám és a barátom összefogjon ellenem. Ahelyett, hogy megszólaltam volna, a gyomrom korgása félbeszakította őket.
-Jajj tényleg a reggeli! Kinn van az asztalon palacsinta, rántotta, joghurt, müzli, narancslé, kakaó-ennyit kellett mondani és már sprinteltem ki és elfoglaltam szokásos helyem öcsi mellett. Neki láttam a reggelimnek, mikor anya Benit a fülénél fogva rángatta ki.
-Most pedig leülsz és eszel. Nézz magadra olyan sovány vagy! Majd lefutod, de olyan nincs, hogy az én házamból valaki éhesen menjen haza.-azzal lenyomta mellém egy székre. Hát...anya nem kispályás.
-Ez esetben köszönöm-villantott anyára egy huncut mosolyt Beni. Én meguntam a társalgást, ezért belenyomtam a szájába egy kevéske rántottát, amit nyammogva fogadott. Hozzá láttunk a reggelihez, de nem tudta elkerülni a figyelmemet, hogy Aaron nagyon vizsgálgatja Benit. Oké, a bátyám forral valamit.
-Áron! Ne vizsgálgasd már szerencsétlen fiút. Egyél inkább! Te is olyan sovány vagy.-anya megelőzött, de ő egy tockost is adott neki.
-Bezzeg nekem mindig azt mondod, hogy kövér vagyok-duzzogott Márk.
-Én??? Én ugyan nem.-tette fel a kezét anya.-Azt Áron szokta mondani.-tette át a felelősséget, mire Márk Aaronra nézett csúnyán.
-Jajj, ne aggódj öcsi, nem vagy kövér-öleltem meg, miközben gondosan ügyeltem rá, hogy mindenhol összekenjem az arcát vajjal.
-Jól van Mara, én is szeretlek-kente össze ő is az arcom lekvárral. Nos...az én ikrem.
-Hercegnő-súgta Beni a fülembe-Öcsi írt, hogy ma elmehetnénk valahova közösen. Mesélni, ismerkedni, elmondani milyen volt London, stb. Ott lesznek a csajok, Mátéék, az egész osztály, leszámítva a plázacicákat, Hídit és Attilát. Mellesleg üzeni neked, hogy anya üzeni, hogy szívesen megismerné azt a lányt, aki bevállalt engem.-nevette el a végét, mire lesápadtam. Az anyuja? Jéjjzus...
-Mi lenne, ha elmennénk a találka előtt hozzátok egy 3 órára?-néztem rá reménykedve, de Beni megrázta a fejét, miszerint nem rendezhetem le ennyivel. Pedig reménykedtem.
-Szívem, mióta vagy ilyen félős?-nevetett rám Beni-Réka-kiabált be anyának-ma suli után eljöhet hozzánk a Hercegnő? Lenne egy beszélgetés a többiekkel valahol és nálunk aludhatna-a szövegelés végére kiért anya, így láthatta, hogy Beni kiskutya szemeket mereszt rá.
-Oh, ehhez igazán nem kell engedély. A világ túlsó felére repül ha kell. Abból, hogy a barátjánál alszik nem lehet probléma.-mosolygott anya, mire Aaron lecsapta a villát.
-Soroljam?-pattogtatta az ujjait idegesen-terhes lesz, összevesznek...-mondta volna tovább, de most én kevertem le neki egy tockost, míg Beni még mindig kigúvadt szemekkel nézett.
-Te hülye vagy-röhögtem, de zavart, hogy Aaron még mindig idegesen nézett rám.
-Én téged 17 évesen szültelek-morfondírozott anya, mire most Aaron nézett kigúvadt szemekkel. Nos, ez nem valami meglepő. Anya 35 éves, Szabi meg 18. Nem igaz, hogy eddig nem tudta.-Anya pedig 16 évesen szült engem-gondolkozott tovább anya.-Mari, kicsim..nem gondolkoztál még gyereken?-nézett rám komolyan, mire rajtam volt a sor, hogy kigúvasszam a szememet.
-De igen.
-Nem-vágtuk rá Benivel egy időben. (Én a nemet, ő az igent.)
-Te nem szeretnéd, hogy kisÉnek és kisAnák rohangáljanak?-biggyesztette le az alsó ajkát, mire felnevettem.
-Több okom is van. Egy, még mi is gyerekek vagyunk. Kettő, nem tudnánk miből eltartani őket.-mosolyogtam rá szomorúan.
-Milyen érett barátnőm van-adott egy csókot.-De megígéred, hogy gimi után szülsz nekem egy egész focicsapatot? -nyújtotta nekem kisujját, mire a nyakába ugrottam.
-Ez..ezt komolyan?-dadogtam, mint valami retardált.-Szeretlek.-csókoltam meg.
-Én is Hercegnő.-nyomott puszit számra.-Ahogyan majd a focicsapatunkat is fogom.-mosolygott huncutul, mire Aaron is megenyhült.
-Jól van Ben. Nem verlek meg, de csak mert látom, hogy mennyire szeretitek egymást. Meg jó fej vagy-öklözött le Benivel, mire anyával egyszerre adtunk ki egy awh hangot.
-Jól van fiatalság. Ideje készülődni, mert 8 óra van. Igaz, hogy ma csak 10-re kell menni suliba, de attól még el fogtok késni-nevetett anya csilingelő hangján. Felmentünk a szobámba és ruhák után kezdtünk kutatni. Beninek egy szaggatott fekete farmert, egy fehér pólót és egy sötétkék pulcsit választottam. Beni elismerően mosolygott.
-Úgy érzem eltaláltad a stílusomat-nyomott egy csókot a számra.
-Szívem, már az első pillanattól tudtam, hogy milyen stílusod van-nevettem, majd én is elkezdtem készülődni. Magamnak egy fekete csipkés melltartót, fekete trikót, harisnyatartót, csipkeharisnyát és egy magassarkút. Hajam végét begöndörítettem és copfba fogtam. Leültem a kanapéra és a telefonom kezdtem nyomkodni. Kb fél óra múlva meguntam és odamentem Benihez. Így végig nézve magunkon, egyáltalán nem illünk egymáshoz, de talán pont emiatt passzolunk.
-Mivel szerencsétlenkedsz még?-nevettem.
-A hajamnak tökéletesen kell állnia, de sehogy nem akar beállni.-néztem a fejét, a haja ilyen kócos stílusban volt elrendezve. Minden. Egyes. Hajszál.
-Mi bajod van vele?-tekergettem egy tincset.
-Nem áll jól.-hisztizett továbbra is.
-Szívem...tökéletes így-adtam neki egy csókot.
-Biztos?-kérdezte bizonytalanul. Válaszul kapott egy puszit.-Jól van akkor-kacagott fel. Hogy tud így nevetni? Bazd, mint egy kisbaba.
-Induljunk.-kulcsoltam ujjaimat az övéire. Aaron és Márk hamarabb mentek, mert Márk segít valami plakátragasztásban Aaronnak. De igazából nem nagyon figyeltem. A lényeg annyi, hogy mi most gyalog fogunk menni. Ezért rohadt gyorsan indulni kéne, mert 40 van.
-Beni. Most!-kiabáltam rá, mikor megint bement a fürdőszobába a haját igazgatni. Rosszabb, mint én. A kiabálásomra gyorsan kiszaladt és cipőstől vágtattunk le. Ugye vadiúj cipők, ezért nem nagyon kellett azzal törődni, hogy összekoszoljuk a lakást. Mikor kirontottunk szembesültünk vele, hogy szakad az eső. Így elkezdtünk rohanni, mint a hülye gyerekek.
-Gyertek! Szálljatok be-lassított le mellettünk Ricsi kb. 20 másodpercnyi rohanás után.
-Jajj köszi-ragadtam meg az Audi ajtaját és belöktem hátulra Benit, majd melléugrottam, de már vágtam is be az ajtót ezzel beleesve az ölébe.
-Sziasztook-fordult hátra vigyorogva Mesi.
-Mesi? Hát te?-kérdeztem meglepetten, míg megöleltem.
-Együtt szoktunk suliba jönni, mert egymás mellett lakunk. Kiskorunk óta legjobb barátok vagyunk Ricsivel. Neki köszönhetően vagyok együtt Ronival. Gyalog szoktunk ám jönni, csak most esik.-kacagott fel a végén.
-Roni?-nézett kérdőn Beni.
-Ja igen-mondtam.-Mesi, Ricsi, ő a barátom. Beni.-mutattam be gyorsan.
-Tudom. Te is jelentkeztél a focicsapatba. Jól mondom?-kérdezte Ricsi, mire Benitől egy ahát kapott.-Te benn is vagy. Méghozzá csapatkapitányként-mosolyodott el féloldalasan, mire én visítva Benihez bújtam, aki láthatóan sokkhatás alatt volt.
-De ki is Roni?-bökte ki végül kérdését, mire mind elkezdtünk nevetni.
-Áron.-nevettem.
-De hogy lett Roni?-értetlenkedett.
-Hát ez egy becézés szívem.-adtam neki egy puszit.
-Tudod mit utál nagyon?-vigyorgott a visszapillantóba Ricsi
-Az Áronkát nem?-szállt be a beszélgetésbe Mesi.
-De miért?-röhögtem fejet rázva.-Olyan cukkancs.
-A Mariska is.-nevetett fel hangosan Ricsi. Ebben a pillanatban megálltunk a kocsival és amint Ricsi is kipattant elkezdtem püfölni.
-Hé, hé, hé...ezt érdemlem amiért elfuvaroztalak titeket?-vágott kiskutyapofit, mire megöleltem.
-Köszi-suttogtam macis felsőtestébe. Nagyon brutál amúgy a gyerek. Nálam két fejjel magasabb. Pedig én modell vagyok! Ráadásul nem szalmaszál gyerek, hanem jó izmos. Ha valaki azt mondja focizik, előbb jut eszembe a football, mint az európai foci.
-Bármikor-kacsintott, majd megindultunk 4-esben a suli folyosóján. Mi megálltunk a termünknél, ők még egy emelettel feljebb mentek. Rászorítottam az amúgy is összekulcsolt kezünkre, majd beléptünk. Teljes káosz. Nagyjából ezzel írnám le a helyzetet. Még volt jó 10 perc becsöngőig. Lexi Máté ölében ülve várt minket. A teremben 5-ös padok voltak. Ahol tegnap voltunk az, mint kiderült nem a mi termünk volt. A helyek le voltak foglalva:
Első padsor (balról jobbra): egy ismeretlen srác, üres(Hídi helye), Esztella, Mirabella, Babett.
Második padsor (balról jobbra): üres, Zack, üres(Ádám helye), üres(Bence helye), üres(Márk helye).
Harmadik padsor (balról jobbra): Panka, Anna, Fanni, Teo, üres.
Negyedik padsor (balról jobbra): Máté, Lexi, Én, Beni, üres.
-Többiek?-kérdeztem a mellettem ülő Mátétól, merthogy Lexi helyén ült, mert Lex meg az ölében ült.
-A bagósok kint, Hídi még nincs, Márk még plakátol.-adta le a jelentést.
-Aha, és az a fiú ki?-böktem az ismeretlen srácra az első sorban.
-Attila.-mondta és ezzel lezártnak tekintette a témát.
-És ő milyen?-kíváncsiskodtam.
-Na akard megtudni-fordult hátra Fanni.
-Oké.-mondtam és Benit magam alá húztam.
-Mizujs öcsi?-vigyorgott Mátéra, aki csak megforgatta a szemét.
-Miért érzem úgy, hogy át fogunk ülni?-gondolkozott hangosan Máté.
-Mert így lesz.-mondtam.-Amúgy ránézett már valaki a táblára? Rá van rajzolva az ülésrend.-röhögtem fel.
-Na neeee, Andris bá tuti viccnek szánta-ordított fel Ádám. Hát ezek meg mikor jöttek vissza?
-Nem. Komolyan gondoltam-vigyorgott az ofő, aki abban a pillanatban lépett be az ajtón.- Ne szarjatok már ennyire-röhögött- csak vicc volt.-mondta mire mindenki egy megkönnyebbült sóhajt hallatott.
-Ez azért kegyetlen volt-mondták páran, mire Andris bá csak még jobban röhögött.
-Na. Kölkeim. Névsor. Most figyeljetek már. Gáz, hogy nem t'om a vezetékneveteket?-mosolygott kissé feszülten, miközben a tarkóját vakargatta.
-Segítek-nyújtottam fel a kezem.
-Rendben. Kösz. Akkor felírod kérlek a neveket az ülésrend táblázatba?-vigyorgott rám Andris bá. Felálltam, kimentem a táblához és elkezdtem írni a neveket.
Szabó Attila, Hídi Szabolcs...
-Esztella mi a neved?-néztem rá unottan.
-Nagy Esztella.-Ő is felírva.
Szóval Nagy Esztella, Beni szájáról leolvastam, hogy Farkas Mirabella és Pető Babett. Elkezdtem írni a második sort. Üres, Zack Peterson, Balogh Bence, kérdőn néztem Márkra, hogy melyik nevét írjam.
-A suliban Marc Crowfordként vagyok beregisztrálva.-mondta szégyenlősen. Bólintottam, majd felírtam. Marc Crowford, Zsivány Ádám. Harmadik sorba kezdtem. Marosi Panna, Kovács Anna, Sáros Fanni, Gaál Teodóra, üres. Végül a mi padsorunk. Molnár Máté, Hídi Alexandra, Mary-Ann Crowford, Molnár Benedek, üres.
-Készen vagyok.-jelentettem be, mire páran röhögni kezdtek, én meg a helyemre mentem.
-Nos. Lássunk hozzá az ofőihez.-jelentette be Andris bá-Egy. Mivel az órarendet úgysem jegyeztétek meg, ezért kitettem egyet az ajtóra. Belülről. Kettő. Plakátokat kéne gyűjteni a falra. Lehet bármi, csak mindenki egyezzen bele. Ádám meztelen nőt nem rakhatsz ki. Nem, Bence férfit sem.-hadarta el a válaszokat az esetleges kérdésekre. Bence elmosolyodott, Márk pedig elpirult. Ha? Biztos csak rosszul láttam.-Valamint a termet bárhogy lehet díszíteni. Mindenki gyűjtsön ötleteket.
Három. Mivel ma később kellett jönni, ezért az első két órátok elmaradt. Innen következik, hogy reggelizni már nem tudtok. A büfében van ugyan kaja, de nem reggeli. Ebédelni 6. óra után fogtok. Négy. Verekedni lehetőleg a teremben. Öt. Mivel a tesit is én tartom, ezért elvárom, hogy maximális figyelmet kapjak. Infón nem muszáj, de a tesi az komoly-tipikus pasi. Na jó, ezt én sem bánom, mert imádom a tesit.-Nos...ennyi lenne. Szabadfoglalkozás-ordította el magát, mire a bagósok beüzemelték a tanári gépet és máris elindult a...a 'My Little Pony' (?). Okééé. Én Benivel beszélgettem, Márk Bencével és Ádámmal, a lányok egy nagy körben, a ribancok kimentek a mosdóba. Hídi Attilával próbált csevegni. Máté pedig rajzolgatott.
-Hercegnő, ha most szünetben bekapunk valamit, akkor következő szünetben eljössz velem a mezemért?-mászott bele a képembe Beni.
-Persze hogy.-ezért csókot kaptam. Csókunkat a kicsöngő zavarta meg. Az egész osztály kiözönlött a teremből egyenesen az udvarra. A többi gólya egy része csendben meghúzódott az udvaron, beszélgetett az osztálytársaival, a másik része viszont...megpróbált bekerülni az úgynevezett "menők" közé. Ezek voltak a DÖK képviselők, a valamire való lányok és a focisták. Na meg a hozzátartozók. Az udvaron keresztül mentünk kajálni.
-Maryyy-pattant mellém Aaron és rögtön megölelt.
-Mit akarsz?-röhögtem. Kicsit feszülten ugyan, mert sokan gyilkos tekintettel vizslattak amiért a DÖK elnök, kvázi a legmenőbb gyerek a suliban engem ölelget.
-Nos, te vagy a trónörökös.-vigyorgott rám.
-Hogy tessék?!-rivalltam rá.
-Mivel az aranylábú Benedek csapatkapitány lett és te vagy a nője, ezért különös figyelmet fogsz kapni. Másrészt a húgom vagy. Menőnek születtél-nevetett nagyképűen.
-Ahha.-mondtam.-Most már mehetünk kajálni?-néztem rá unottan.
-Menjetek csak. De hozzátok ki. Szeretnélek titeket bemutatni pár embernek. Ez úgyis húsz perces szünet. Ráadásul ma hamarabb kiengedtek. Sipirc.-Benivel befutottunk, szereztünk olvasztott sajtos-brokkolis meleg szenyát és indultunk ki.
-Na végre már. Legalább 3 percig benn voltatok-jött rögtön elénk Szabi.-Gyertek, gyertek.-Egy padszigethez vezetett minket. Úgy nézett ki, hogy volt 3 pad egy farönkkel szemben. A rönkön ilyen ülőhelyek voltak kialakítva. Gondolom a farönkön a legmenőbben ültek, a padon meg aki akart a társaságból. Szabi ráült a legtetejére, minket otthagyva. Beni feltalálta magát, ráült egy pad háttámlájára, engem meg az ölébe húzott.
-Hey gyerekek. Új embereket köszönthetünk köreinkben. Szilárd, Nóri, Lilla, Tomi, Jani és Móni sajnos már nem lehet velünk. Ők valszeg valami egyetemen döglenek. Kivéve Sziszka. Ő bulizik. Na de ne szomorkodjunk. Bemutatom az újakat. Elsősorban a húgomat, Mary-Ann Crowfordot.-intettem egyet, hogy ez én vagyok.-A fiúját Molnár Bent.-vigyorgott. Beni is intett, miközben megcsókolt.- Valamint az új tagozatról itt van még velünk Molnár Máté, Hídi Lexa, Sáros Fanni, Gaál Teo, Zsivány Ádi, Kovács Anna, Marosi Panka, Balogh Ben, Zacky Peterson. Illetve. Az öcsém, Márk...hát ez meg hol a picsába van? Márk!-ordított fel Szabi, mire ágtördelést hallottunk, meg recsegést, ropogást, majd lepottyant Márk.
-Oké. Ez a családunkban normálisnak számít. Higgyétek el-mondtam, mire elkezdtek röhögni. Márk felkászálódott, majd mellém ült és az ölembe hajtotta a fejét. Oké. Fő a hidegvér öcsi.
-Nos szóval az öcsém, Marc Crowford. Mielőtt valaki megkérdezné, igen ikrek Maryvel. Ráadásul egypetéjűek. Boti, igen látom, hogy Mary lány, de attól egypetéjűek.-ameddig Szabi beszélt mi nyugodtan elfogyasztottuk táplálékunkat. Néha Beni etetett engem, néha én őt. Jól el voltunk. Miért kellett Aaronnak megzavarnia minket?!-Most pedig még maradt időnk dumálni.-és elindult a lavina. Aaron leugrott álló helyzetéből, leült a rönkre és eddig fején lapuló napszemüvegét orrára tolta, majd beletúrt szőke hajába. Hiába...minden mozdulatából sütött a menőség. Mesi az ölébe ült és elkezdtek beszélgetni. Néhány lány irigységgel nézett rá...pont úgy, ahogy rám is.
Mondjuk nekem még az tűnt fel, hogy a fiúk fele-fele arányban irigykedtek Aaronra illetve Benire. Hát oké. Az emberek, mint a hangyák körénk gyűltek. Akik nem voltak benne a társaságunkban, vagy leszartak minket, vagy irigykedve pillantottak felénk. Hirtelen azt vettem észre, hogy ahogy beszélgetünk egy 3-as csapat csörtet be közénk. Hát persze, hogy menőnek képzelik magukat.
-Mit ülsz itt?-förmed rám Mirabella.-Az Ellus helye.-majdnem felröhögtem a becenév hallatán, de tartottam magam.
-Valóban?-néztem "Ellusra".
-Igen.-nézett eltökélten a szemeimbe.-Sokkal menőbb vagyok, mint te. Ezek a göncök..jézusom. az alakodról már ne is beszéljünk-nevetett fel-Árooon-nyávogott a bátyámnak? Hát ez hülye.-Mondd meg neki, hogy az az én helyem.
-Te ki a faszom vagy?-Aaron értetlenül nézett rá.-És hogy mersz így beszélni a húgommal? Figyelmeztetlek. Még nem ütöttem meg lány, de lehetsz az első, ha azt kívánod-vigyorgott rá.-na húzás van picsák.-Esztelláék kénytelenek voltak csendben elkullogni. Hát igen...még nem jöttek rá, hogy ameddig a bátyám a főnök, addig nem lesz menő a kurvulás.
-Húgi, ez ki a fasz volt?-nézett rám kérdőn. Tulajdonképpen...mindenki engem nézett kérdőn.
-Csak az osztálybeli picsák.-legyintettem.-Nem fontosak.-húztam álmosolyra vörös ajkaimat.
-Látom, hogy nem igazi az a mosoly.-suttogott bele Beni a fülembe.-Gyere Hercegnő, menjünk fel.-húzott maga után.
-Okés, szasztok-intettem a még mindig sokkhatás alatt lévő társaságnak. Benivel felmentünk a teremben, ahol hálistennek nem volt senki. Beni leült a helyére, majd az ölébe rántott. Féloldalasan ültem rá, hogy tudjunk beszélgetni.
-Láttam, hogy elgondolkoztál, mikor az alakodat szidta. Mi járt a fejedben?-kezei közé fogta bal kezemet, majd csókot hintett tenyerembe.
-Semmi-vágtam rá, mire csúnyán nézett rám. Afféle 'ne nekem hazudj' tekintet. Sóhajtottam. -Azon gondolkodtam, hogy igaza van e. A combom is kidolgozásra szorul. A fenekem, a nagy hasamról meg ne is beszéljünk.-húztam össze magam. Beni csak mosolygott.-Mit mosolyogsz? Olyan vicces, hogy kövér barátnőd van?-biggyesztettem le alsó ajkam. Most meg felnevetett. De nem mondott semmit, csak felhúzta a pulcsim a pólómmal együtt és végigsimított a hasamon.
-Ez a poci itt?-adott rá egy puszit, mire felnevettem.-Nocsak, csak nem csikis vagy?-nevetett, majd beletrombitált a hasamba. Még jobban kezdtem nevetni. Ahogy ő is.-Komolyan. Totál lapos a hasad. Ahogy az alakod is tökéletes.-csókolt meg, miközben leengedte a felsőmet.
-Awwwwh-hallottuk a reakciót az ajtóból. Hm? Hát ők mikor jöttek meg? Ráadásul a tanárnő is itt volt. Beni nem vette őket észre, ezért tovább csókolt. Ekkor esett be Hídi az ajtón.
-Mi van már? Miért nem mozdul senki?-aztán meglátott minket-Azért ne itt dugjatok-fintorgott, mire a tanárnő mérgesen nézett rá, velem együtt, mert a hangjára Beni abbahagyta az ajkaim becézését.
-Hídi Szabolcs! Fiam, azonnal összepakolod a cókmókodat, megyünk le az igazgatóhoz.-kiáltott a tanárnő, mire Hídi lefehéredett.
-Tanárnő, igazán nem szükséges. Elnézést kérünk, hogy nem tudta tőlünk elkezdeni az órát.
-Jajj Fiam, ne butáskodj. A szerelem az szerelem. Mellesleg mindig 5 perccel előbb jövök fel, minthogy a csengő szólna. A többiek nem tudom miért csatlakoztak hozzám-mosolygott a tanárnő. Igazán rendes. Ekkor szólalt meg a csengő.
-Akkor foglaljon mindenki helyet. Bárhogy. Ahogy kényelmes. Ez csak ismerkedő óra lesz úgy is-mosolygott. Érdekes, olyan szigorúnak tűnik. Szoros kontyba fogott ősz haj, orra tolt szemüveg, térd alá érő szoknya, blúz. Olyan igazi tanárnős stílus.
-Tanár nő! Tanár nő!-ugrándozott kezét nyújtva Lexi.
-Igen? -mosolygott rá.
-Legyen szíves megengedni...hogy..izé..-dadogott.
-Mondd csak szívem.-bíztatta a tanárnő.
-Ülhetnék a Máté ölében?-pirult el. A tanár arcán szeretetteljes mosoly terült el, aztán cinkosba váltott.
-Mondd csak lányom. Tudod mit mondtam arról, hogy hova kell ülni?-majdnem felnevetett, de tartotta magát.
-Ahol kényelmes?-kérdezte bizonytalanul Lexi.
-Pontosan.-cinkos mosolyra váltott-és mondd csak lányom. Itt kényelmes?-mindannyian felnevettünk, Lexi pedig megkönnyebbülten huppant Máté ölébe, mire az említett  srác felnyögött, nem számítva arra, hogy Lexa belekönyököl az oldalába.
-Na. Akkor kezdhetjük ugye?-nézett körbe és ragyogó mosollyal nézett a párokra. Rajtunk és Mátéékon kívül még Anna ült Zack ölében és Fanni ült Panka ölében. Umm...hát oké.-Én Farkas Katalin vagyok. Éneket és magyart fogok nektek tanítani. Úgyhogy most sorban 3 órátok is velem lesz.-nevetett.-Lesz egy kis időnk ismerkedni. Azt szeretném, ha kezdetnek egyenként felállnánk, elmondanánk a nevünket és annyi összetett mondatot magunkról, amennyit csak szeretnénk.-mosolygott.-Kezdem én, aztán odadobom valakinek ezt a...plüssdinnyét (???) aki szintén tovább dobja és így tovább. Én már bemutatkoztam, de a játék kedvéért elmondom még egyszer. Farkas Katalin, Kati néni. A Farkas tanárnőt nem igazán szeretem. Van egy férjem, idén vagyunk 35 éve házasok, de már 15 éves korom óta udvarolt nekem. Három gyerekünk közül kettő lány, a legfiatalabb, aki egyébként az egy szem fiú, 1 éve egyetemista. Elég sok ideje tanítok, mindig is ebben a suliban tanítottam. Szabadidőmben szeretek kötni, olvasni, sütni-főzni vagy összebújni a férjemmel.-úgy tűnt befejezte a mondandóját, a kezében lévő plüssdinnye szeletet Beninek dobta. Ő felállt és vigyorogva belekezdett.
-Molnár Benedek vagyok, Beni vagy Ben. Ana a barátnőm, este lesz egy napja, épp ma reggel gondolkoztunk a gyerekvállaláson-vigyorgott, mire Mira és Hídi feje elvörösödött-csak viccelek. Ana azt mondta elég neki egy nagy gyerek. Ez lennék én-nevetett fel.-Focizok, de nem hobbi szerűen. 4 évesen kezdtem és remélem még egy ideig fogom csinálni. Egy ikertestvérem van, cső Máté-intett-egy nővérem és két húgom, akik szintén ikrek.-befejezte, lehuppant az ölembe, mert ugye én az ő székén ültem. Erre a tettére nyögtem egyet, ő pedig mosolyogva átnyújtotta a dinnyét.
-Te jössz szívem-adott egy puszit. Sóhajtottam, majd belevágtam.
-Mary-Ann Crowford vagyok, Londonban születtem. 5 éves koromban Kaliforniába költöztünk, itt elkezdtem dolgozni. Fél év után vissza költöztünk Londonba, itt elvoltunk másfél évig, aztán a testvéreim anyával Magyarországra költöztek. A családomról annyit, hogy Pálffy Áron a bátyám-a tanárnő elmosolyodott-és Márk az ikertestvérem. Vele teljesen össze vagyok nőve. Ezzel a tökkel ütöttel járok és nem, nem gondolkozunk gyerekvállaláson, szeretnénk elvégezni előtte a gimit-mosolyogtam Benire, aki közbevágott.
-De utána be van ígérve a focicsapat-vigyorgott rám.
-Nos igen. Ma reggel megígértem neki. Szóval én nyár közepén költöztem ide, most élek először itt, persze volt, hogy egy-egy hétre a nagyiékhoz repültünk, de szerintem egy kezemen meg tudom számolni hányszor voltam itt. Ennyi volnék.-mosolyogtam és Márknak dobtam a dinnyét. Ő felállt, nem tudtam nem figyelni rá, hogy eddig elég közel ült Bencéhez. Na majd kikérdezem.
-Marc Crowford vagyok, Mara ikertestvére. Teljesen össze vagyunk nőve, mint ahogy azt már ő is mondta. Szinte mindent együtt csinálunk, ezért elég rosszul érintett, mikor el kellett válnom tőle. Szabadidőmben szeretek aludni. Igazából akkor is, amikor nem szabadna, mindegy. Gitározok, valamint kicsit furcsán hangozhat, de szeretek énekelni. Ezt valószínűleg apától örököltük Marával-kicsit berekedt a hangja, én pedig lefele kezdtem nézni. Megköszörülte a torkát és folytatta.-Szeretem a pingvineket, van egy plüss pingvinem, amit Marától kaptam körülbelül 7 éve. Azt hiszem ennyi.-pislogott laposakat.-Tessék-nyújtotta át Ádámnak.
-Zsivány Ádám, inkább Ádi, imádok futni. Az egyik kedvenc elfoglaltságom. Jelenleg nincs csajom, majd szerzek egyet. Minden vágyam, hogy felnőttkoromban majd nyáron tanár, télen pedig medve legyek-mindenki felröhögött-azt hiszem ennyi.-átpasszolta Bencének.
-Balogh Bence, szeretem a halakat, valamint a tenger élővilágát. Innen következik, hogy a biosz a kedvenc tárgyam. Jelenleg nincs senkim, de lehet, hogy ez már délután másképp lesz.-nevetett, majd odadobta Zack-nek.
-Zack Peterson, londoni vagyok, mikor a felső osztály kezdtem akkor költöztünk Magyarországra. A nővérem Lizeth ide jár. Végzős. Anna a barátnőm, már 7. óta.-Annának nyújtotta a labdát, aki készségesen elvette.
-Kovács Anna, Győri vagyok, vagyis ott voltam óvodás. Harmadiktól jöttem ide Pestre. Egyébként csak a budai zöld övezetet kedvelem, nekem túl hangos ez a város. Környezet védő vagyok, imádok olvasni, a jegyeim nem valami jók, hegedülök és Zacky a barátom.-Ő hátra dobta Lexnek a labdát.
-Hídi Alexandra, nem rokonom a másik Hídi. Máté a barátom, a táborban jöttünk össze. Imádok rajzolni, szabadidőmben sokat sportolok. Mindegy mit, csak mozgás legyen. Egyébként szeretem a Fantát-mosolygott bájosan, majd Máténak adta a labdát.
-Molnár Máté, mint ahogy Ben elmondta, ő az ikertestvérem. Imádom az összes testvérem, de ő néha borzasztóan ki tud borítani. Vannak olyan vitáink, amik évek óta tartanak. Ilyen a 'Kié a napszemüveg?'  kérdés is. Alexa a barátnőm, akit nagyon szeretek.-mosolygott Lexre, miközben megsimította a haját, Lexi pedig boldogan bújt Máté lábaihoz, merthogy ülve addig érte fel.-Szeretek rajzolni, illetve verseket írni.- Máté Teónak adta a dinnyét.
-Gaál Teodóra, de csak Teó. A Dórit nagyon utálom, a Teodórát annál is jobban. Esetleg a Dórára még hallgatok. Nincs barátom, sem tesóm, én afféle magányos farkas volnék-nevetett-szabadidőmben szeretek verset írni, illetve gondolkozni az élet dolgain.-ő Pankának dobta.
-Marosi Panna vagyok, a Pannát is szeretem, de a Pankát is, igazából nem fontos. Szeretem a halvány rózsaszínt, a banánt, úszok, valamint zongorázok. Ennyi elég belőlem-motyogott elvörösödve, majd Fanninak adta a dinnyét.
-Sáros Fanni vagyok, imádom a rock zenét, valamint a metált, a sport nem igazán megy. Szeretnék minél hamarabb kijutni egy fesztiválra, akár a nővérem, akár a bátyám révén. A bátyám zenekarával voltam egész nyáron, a dobos a fiúm. Ő 20, de tökéletesen működik köztünk minden. Feminista vagyok, hiszek abban, hogy egy nő is lehet jó irányító.-befejezte és Hídinak dobta.
-Hídi Szabolcs vagyok, ahogy Lexi nagyon bájosan elmondta, nem vagyunk rokonok. Egy húgom és egy nővérem van, imádom őket. A deszkázás az életem, versenyszerűen űzöm. A tesóm megharagudott rám, amiért köcsög voltam vele és a barátnőjével. Megjegyzem, totál jogosan haragszik.-hát...ez bájos volt... Beni elég érdekes arcot vágott...szegényen látszik, hogy hiányzik neki a tesója. Hídi, vagyis...Szabi Attilának passzolt.
-Szabó Attila, deszkázok, imádom a rock zenét, de inkább a klasszik rockot. Mint például Guns 'n Roses, AC/DC, Metallica. Elég sok hangszeren játszok, többek között dobon, basszus gitáron, hegedűn, zongorán, harsonán, akusztikus gitáron. A barátnőm, Maja nyolcadikos abban az általános iskolában ahova én jártam, akkor jöttünk össze, mikor én hetedikes  voltam. Februárban lesz 2 éve.-vajon miért van az osztály ennyire ellen neki? Jófejnek tűnik. Ráadásul mikor a barátnőjéről beszélt olyan szeretetteljes mosoly volt az arcán. Minden meg van benne ami a menőséghez kell. Körbe néztem és elég sok döbbent arcot láttam. Mármint azok néztek döbbenten, akik egy helyre jártak vele. Máté, Beni, Szabi, Esztella, Babett, Mirabella, Panka és Teo. Attila minden szívbaj nélkül tovább passzolta Esztellának, akinek sikeresen eltalálta vele a fejét. Oké. Én ezzel a sráccal tuti jóban leszek.
-Héééj, ez most mire volt jóó? A hajaam.-hisztizett egy ideig, aztán belekezdett.-Nagy Esztella, szeretek vásárolni, imádom a divatot a kiskutyusokat, a pinket és a nutellát. Szeretem, ha a hasam kivillan a pólóm alól.-leült, nem zavarta a döbbent tanárnő és osztály tekintete. Aztán hirtelen felpattant.-Ja és Szabi a pasim.
-Cáfolom-pattant fel Szabi.
-Akkor leszel-nyávogott-nem mindeeegy?-csattogtatta a rágóját.
-Kisasszony a rágóját legyen szíves azonnal a kukába helyezni.-mosolygott a tanárnő.
-Most mér? Ezt meg kell beszélnünk a Szabival. A pasim vagy és kész. Fogadd el.-dobbantott a lábával.
-Kisasszony! Nem elég, hogy tiszteletben hangnemet használ a pedagógussal szemben, még a szerelmet is igába akarja hajtani. Abszolúte elfogadhatatlan. Abszolúte. Ez abszolúte tűrhetetlen viselkedés. Menjen ki a teremből. A mai napon már nem is kívánom látni.-borzasztóan megijedtünk a tanárnő szigorú énjétől. Főleg, mert eddig csak mosolygott. Esztella is megszeppenve szedte össze a cuccát és távozott.
-Szívem, mi a baj? Hey! Bae? Ana!-most vettem észre, hogy reszketek.
-Lányom, jól vagy? Holt sápadt vagy.-szaladt ide a tanárnő is.-Valaki hozzon vizet!-a teremben pillanatok alatt pánikhangulat alakult ki. Ez nem igazán segített. Én tudtam mi bajom. Egy újabb roham.
*Benedek szemszöge*
Már akkor is remegett a keze, mikor az a ribanc lekövérezte. Látszott, hogy nincs vele minden rendben. Akkor kezdett reszketni az ölemben, mikor a tanárnő kiabálni kezdett. Én pedig csak magamhoz szorítottam, nem csináltam semmi mást. Csak mikor becsapódott az ajtó, még jobban kezdett reszketni. Ekkor tűnt fel, hogy itt probléma van.
-Valaki csináljon már valamit a kurva életbe!-ordítottam, körülöttünk senki nem mozdult, csak meredten bámultak. Mi baja lehet? Senki sem ismeri annyira. Márk!
-Hol van Márk?-kérdeztem.
-Mikor lesápadt, még akkor kirohant a teremből.-válaszolta csendesen Lexi. Mintha gyászolnánk őt. Mindenki csendben figyel. Hullafehér, rángatózik és kiverte a víz. De még így is gyönyörű. Oké. Én kész vagyok. Ő életem szerelme. Menyasszony pózba megfogtam, de még mindig ültem, nem mertem megmozdulni. Ekkor eszembe jutott valami.
-Zack!-szétnéztem, sehol.-Miért pont ők húztak el?-Ekkor varázsszóra berobbantak a terembe, majdnem kitörték az ajtót, Márk Aaront rángatta magával, volt náluk víz és gyógyszer. Pánikrohamos volna? Nem mondott nekem ilyesmit.
-Ben nézd a pulzusát-szólt rám Aaron. Totál szétcsúszva tapogattam a csuklóját.
-Nem találom a kurva életbe már-káromkodtam el magam jó hangosan, de abban a pillanatban nem érdekelt. Az sem, hogy hol vagyok, az sem, hogy férfi vagyok. Kicsordultak a könnyeim. De ez nem kulturált sírás volt. Zokogtam és magamhoz szorítottam. Egy pillanatra érezhető volt a meghökkenés a teremben, de mikor levágták, hogy mi van, Fanni idepattant és kitapintotta.
-Van. Nagyon gyors.-jelentette ki. Nézni sem bírtam. Ana hajába temettem az arcom, a könnyeim nem akartak apadni. Aaron magához térítette valahogy, a gyógyszerrel, már nem remegett. Közben hallottam, hogy Fanni azt mondja:
-Normális.
Ez az egy szó volt, amitől a világ legboldogabb emberének éreztem magam. Szorosan tartottam.
-Valaki hozzon még vizet.-mondta idegesen Aaron, de senki sem mozdult.-Most!-üvöltött, mire azonnal 3-an kezdtek rohanni. Érthető, hogy ideges. Szegény Márk, ő mit érezhet. Rápillantottam, épp alig kapott levegőt, zihált, miközben Bence ölelte magához. Aaron odapattant és szinte kétségbeesetten kezdett hadarni. Gondolom a helyes levegővételt, mert utána Márk légzőgyakorlatokat végzett.
-Más sem hiányzik, mint, hogy rohamot kapj. Csak egy gyógyszert hoztam.-ölelte meg az öccsét. Aztán Bence rögtön visszavette, Aaron pedig egyedül maradt. Elég szerencsétlenül állt. A tanárnő mellé állt. Hát hiába, aranyból van a szíve.
-Áronkám, mikor Annamari mondta, hogy a te húgod, egyszerűen nem hittem a szememnek és a fülemnek. Abból a csöpp kislányból máris ilyen szép nő lett?-simította meg Aaron karját.
-Igen, valóban gyönyörű, lassan felnő-mosolygott.-Csak sajnos bekövetkezett amitől féltem.-harapta be ajkát.
-Ez így van Áron. De ettől ugyanúgy a te húgod fog maradni. Egyébiránt, mindketten sugároznak a boldogságtól, ha együtt vannak.-megveregette a karját, majd otthagyta Aaront a gondolataival. Ha elgondolkozok, biztosan kurvára boldognak nézhettünk ki. Én sírva szorítom magamhoz a még mindig holt sápadt hercegnőmet. Idilli családkép. Egyszer csak mocorgást éreztem a kezemben. Ana elkezdte kinyitni a szemét.
-Aaron-szóltam neki-ébredezik!-arra nincs szó, hogy abban a pillanatban mennyire örültem. Ő iderohant és finoman pofozgatni kezdte.
-Ne ijedj meg-nézett a szemembe, mire fura arcot vághattam. Egyszer csak Ana felült és hatalmas levegőt vett. Borzasztóan megijedtem. De ezzel most nem szabad foglalkoznom. Félve bújt hozzám. Én minden szó nélkül szorítottam magamhoz. Aaron elénk guggolt és megfogta az egyik kezét.
-Hol van a víz, amit hoztatok?-nézett hátra Aaron, mire Teó a kezébe adta.
-Tessék, idd meg.-nyomta Ana kezébe. Elvette és egy húzásra kiitta.
-Köszi, most már jól vagyok.-bólintott. Aaron egy puszit nyomott a homlokára, majd kiment a teremből, de előtte még súgott valamit a tanárnőnek, aki megértően mosolygott.
-Elnézést tanárnő, hogy miattam kellett megszakítania az órát-mondta rekedten Ana. Hát nem aranyos? Még ilyenkor sem gondol magára.
-Jajj ne butáskodj! Inkább vigasztald meg a barátod. Szabad foglalkozás! Azt a kiállhatatlan nőszemélyt is hívjátok vissza!-az utóbbi két mondatot az osztálynak mondta. Mindenki csoportokba ült és kezdetét vette a beszélgetés. Hozzánk senki nem jött oda, gondolom érezték, hogy most kettesben szeretnénk lenni. Én még mindig sírtam, de most már a megkönnyebbüléstől. Ez a lány...olyanokat hoz ki belőlem.
-Tényleg sírtál miattam?-kérdezte suttogva, miközben két kezével végig simította az arcom.
-Látod-nevettem fel.-Megijedtem. Nem tudtam mi bajod van. Aztán...ki akartam tapintani a pulzusod, de nem éreztem. Totál kétségbeestem. Én nem tudom, hogy ha te nem...én fogalma...-egy csókkal hallgattatott el. Egyik kezemmel álla alá nyúltam, a másikkal őt fogtam, hogy viszonylag stabil legyen. Elég hosszúra nyúlt a csók.
-Szeretlek, érted? Nem akarlak elveszíteni. Bármit megtennék, hogy örökké együtt lehessünk.
-Az örökké nem létezik.-mondta, mire megijedtem. Most szakítani akar? Megijedt volna az érzéseimtől?-Az létezik, hogy halálunk után egy sírba temessenek, vagy porainkat egy kehelybe tegyék.-mondta, mire megkönnyebbültem.
-Okos is és szép is? Veszélyes egy párosítás ez. Még a végén lecsapnak a kezemről.-suttogtam a fülébe.
-Akkor én mit mondjak? Kapitány úr.-suttogott vissza. Hülye voltam, hogy elkezdtem játszani. Csak ő nyerhet, elvégre a lényegen ül. Vagy ahogy ő fogalmazott a drágaságán.
-Szívecském lennél szíves visszamászni a combomra? Azt megköszönném.-ő felnevetett, mire páran idepillantottak és lejjebb csúszott, ügyelve rá, hogy a drágaságát a lehető legjobban végig taperolja. Aztán felhúzta a lábait és ameddig az egyik combomon ült, addig a másikat taposta. Én meg magamhoz szorítottam. Így ültünk békésen, ameddig csöngettek.
*Annamari szemszöge*
Kicsöngettek, mi elsők között rohantunk ki, hogy odaérjünk a mezosztásra. Az iskolának van egy gyönyörű füves pályája, amit csak a foci klubosok használhatnak, valamint a körülötte lévő futópályát az atlétika klubosok és a futószakkörösök. Beni beült a jelentkezők közé a lelátó két alsó sorába, felettük ültek a lány jelentkezők. Én Lexivel, Annával, Pankával, Mátéval  felültem a lelátóra és szorítottunk a fiúknak és a lányoknak. A mi osztályunkból a fiúcsapatba Beni, Szabi és Ádám jelentkezett. A lány csapatba pedig Teo, Fanni és Esztella... A kispadon csomagok voltak. A csomagok tartalma, az iskola logójával ellátott: tornazsák, mez, egy térdig érő rövidnadrág, egy melegítő pulcsi a hozzá illő nadrággal és egy kapucnis mackópulcsi. Hát...gazdag suli előnye. Közben Bence szalad felénk lóhalálában, kezében egy ásványvízzel.
-Elkéstem?-huppant le mellém.
-Még éppen nem.-nevettem.-Kaphatok?-pislogtam rá nagyon szépen, mire odaadta.
-Neked hoztam. Hátha megint rosszul lennél.-mosolygott.
-De aranyos vagy!-öleltem meg. Ő pedig visszaölelt. Abban a pillanatban elkezdődött a hirdetés. Úgy érzem ez tovább fog tartani, mint a szünet. Hiába, látszik a sulin, hogy tagozatos. Sport és művészet tagozat van. Valamint a harmadik, ami mindkettő. Na ez Roniéké és a mienk.
-Borzasztóan boldog vagyok, hogy ismét elérkezett az a pillanat...AMIKOR FELAVATHATJUK AZ ÚJ CSAPATAINKAT!-ordított bele a mikrofonba az igazgató úr. Remélem érződött a gúny. Hogy hogy lett belőle igazgató? Á, mindegy. A nézőtérről a fiúk ujjongása hangzott fel.-Természetesen az újak hetén a foci lesz az első. Holnap futócsapatot avatunk. Szóval akik jelentkezni akarnak, azok ma jelentkezhetnek András bánál.-Na neee az of lesz a futócsapat edzője? Tutira jelentkezek.-A fiúcsapattal kezdünk. A végzősök az iskola szabálya alapján nem vehetnek részt meccsen, csak edzéseken. Végzősök tehát: Ron, Norbi, Ricsi, Peti és Miko. Tizenegyedikesek: Bálint, Tibi és Geri. Tizedikesek: Andris, Marci és Beni.-akiket felsorolt mezben és farmerban felmentek a pályára. Valakin rajta volt a mackófölső. Hát, nem volt a legmelegebb az biztos. Mivel mindenkinek névre szóló volt minden, ezért a végzősök is megtarthatták a cuccukat. Minden végzős megfogott egy tornazsákot.-És most megkérem a csapatkapitányt, hogy mondja el, kik a gólyák közül a csapattagok, valamint adja át a labdát az új csapatkapitánynak.-egy régi koszos labda került Aaron kezébe. Gondolom, valami szerencse labda.
-Akik idén kezdhetnek a csapatban.-harsant fel a hangja a mikrofonban-Baráti Csanád, Hídi Szabolcs, Molnár Benedek, Zsivány Ádám, Zalay Miklós. Gratulálunk.-Megvárta, ameddig mindenki lekászálódott és megkapta a zsákját, majd ismét a mikrofonhoz hajolt.-A kapus Csanád lett.-Ricsi odaadott neki egy elnyűtt kapuskesztyűt. -És amit mindenki vár..a csapatkapitány Ben.-hatalmas ujjongás vette kezdetét, Aaron odaadta a tornazsákot és a labdát is Beninek, majd lekezeltek. Az újak felvették a pulcsit, majd készült a kép az idei évi fociklub tagjairól. Középen a két csapatkapitánnyal.
-Most pedig a hölgyek. A szabályok itt is ugyanazok. Végzőseink: Mesi, Pati és Reni. Tizenegyedikesek: Anna, Hanna, Lili, Lilla. Tizedikesek: Domi, Kata, Nóri, Panna.-a felsorolt lányok szintén farmerban és mezben voltak. Mondjuk csak 3 lány volt mezben, a többieken a kapucnisfelső volt. Ismételten megfogtak mindhárman egy tornazsákot, majd Mesi (csapatkapitány) elsorolta a neveket.
-Idén a meghallgatást figyelmen kívül hagytuk. Olyan szempontból, hogy a csapatkapitány nem vett részt rajta.-itt hőzöngés kezdődött.-De! Láttunk róla egy videót és közös megállapodás alapján megszavaztuk csk-nak. Akinek nem tetszik, a videóját megnézheti a suli honlapján. A csapat új tagjai tehát: Gaál Teodóra és Sáros Fanni.-kivárta míg lemennek.-a csapatkapitány pedig, Mary-Ann Crowford. Gratulálunk!-sokk. Azt hiszem így írnám le. De mégis..milyen videó? A nyár eleji amikor Aaron levideózott, ahogy trükközök. Csak ez lehet. A kis szemét. Azt mondta, hogy kitörölte. Lebotorkáltam és egy ölelés kíséretében megkaptam Mesitől a cókmókot. Egyszer csak azt veszem észre, hogy körém jönnek emberek. Beni! Hol van Beni?
-Gratulálok Húgi-vigyorgott Aaron.
-Dinka-löktem meg a fejét nevetve.-Köszönöm. Azért csináltad, mert tudtad, hogy magamtól úgyse jelentkeznék?-érzékenyültem el.
-Azért csináltam, mert erősíteni kell a csapatainkat, te pedig őstehetség vagy.-bólintott komolyan, majd elnevette magát.-Komolyan. Vétek lett volna téged nem bevenni. Ünnepelni kell. Ez az első olyan év, hogy mindkét csapatkapitány gólya. Suli után elmegyünk pizzázni húgi. Te, Ben, az új csapattagok, Mesi és a végzős csapattagok.
-Én késni fogok.-mondtuk egyszerre Benivel. Mikor megláttam, rögtön a nyakába ugrottam és csókot nyomtam a szájára.
-Hát szívem, most már hivatalos. Te vagy a királynőm. Mrs. Boss.-nevetett.
-Meg is sértődtem volna ha más lenne...Mr. Boss.-suttogtam a fülébe az utolsó két szót.
-Nektek mégis mi dolgotok lesz?-nézett ránk karba font kezekkel Aaron.
-Meghallgatás.-válaszoltuk egyszerre. Aztán egymásra néztünk-és pakolás-jelentettük ki teljes szinkronban.
-Jelentkeztek a futócsapatba?-nézett meglepetten.-És hova is pakoltok?
-Reggelinél beszéltük meg Rékával, hogy ma a hercegnő alszik nálunk.-körülöttünk döbbenten hallgatták, csak Márk és Aaron értette.
-Ron mi megyünk-pacsiztak le vele a végzősök.
-Fasza. Szokásos hely-ordított utánuk.
-Menni kéne órára. Gyere szívem-kezdtem húzni Benit a teremhez. Az udvaron egy eldugott helyen megláttam, ahogy Bence puszit nyom Márk szájára. Hoppá! Benit visszahúztam és megmutattam neki amit láttam.
-Márk meleg?!-nézett rám hatalmas szemekkel.
-Nem.-válaszoltam nyugodtan.-Vagy pánszex vagy bi.-bólintottam.-De szerinted miért nem mondta el?-néztem rá kétségbeesve.
-Félt, hogy nem fogadnád el?-kérdezte, miközben az elmélyülten csókolózó párt nézte.
-Az kizárható.-ráztam meg a fejem és elindultam felfele.
-Honnan tudod?
-Onnan, hogy bi vagyok.-nevettem fel.-Nekem aztán nincs jogom elítélni senkit.-nevettem, majd kinyitottam az ajtót. Az osztály nagy része már bent volt, a focisták és a szerelmesek még nem. Szóval...alig voltunk még.
-Hadd gratuláljak a két csapatkapitánynak!-mosolygott a tanárnő.
-Köszönjük szépen!-mosolyogtunk. Leültünk a helyünkre, majd megvártuk még mindenki megérkezik, végül a tanárnő elkezdte az órát.
-Ezen az órán egy játékot szeretnék veletek játszani. Az a lényege, hogy én felteszek egy kérdést és ti egy papírfecnire ráírjátok, hogy mit gondoltok ezzel kapcsolatban. Például én megkérdezem, hogy Ha lenne egy hajód, hogy neveznéd el. Ádám pedig-itt megfogta Ádám fejét-ráírja, hogy Hajó. Jól sejtem, hogy ezt írtad volna?-Ádám felröhögött. Ez egy igen.-Nos akkor. Mindenki tud szerezni egy papírt?-mire megkérdezte, már előttünk volt egy papír.-Nagyszerű. Fontos, hogy ne írjatok rá nevet. Az első kérdés pedig. Ha lenne valakitől egy lányod és egy fiad, hogy neveznéd el őket?
-De Tanárnő! Én focicsapatot szeretnék!-egyet találhattok ki volt.
-Rendben. Akkor válaszd ki az egyik lányod és az egyik fiad, majd írd le a nevét.-nevetett a tanárnő.
-De én 5 lányt és 6 fiút szeretnék-nyafogott Beni.
-Akkor 11 nevet írsz-mosolygott a tanárnő.
-Okéka-válaszolt Beni roppant intelligensen. Mindenki írni kezdett, volt aki vezetéknévvel írt volt aki nem. Ezt onnan tudom, hogy volt aki hosszabban, volt aki rövidebben írt. Miután beszedtük a cetliket, a tanárnő elolvasta őket, majd csoportokba rendezte. Majd mikor Beni is befejezte az ővét is rárakta egy cetlire. Gondolom az enyémre.
-Nos. Vannak itt roppant aranyos dolgok. De ami elszomorított, hogy a 3 lány azt írta, hogy nem akarnak kölyköket. És tudom is, hogy ezek kik voltak. Valami indok esetleg?-nézett Esztelláékra a tanárnő.
-Tanárnő semmi jó nincs egy gyerekben. Sír, üvölt, állandóan undorítóskodik és én mikor éljek?-mondta Esztella.
-Lányom, egy gyerek maga a csoda. Ráadásul élsz most, élsz a húszas éveidben, élsz a harmincasokban, negyvenesekben. Hát te még 60 évesen is csak magaddal akarsz foglalkozni?-csóválta a fejét a tanárnő.
-Igen.-jelentették ki 3-an egyszerre.
-Hát jól van. Akkor most felolvasom a többi cetlit, ti pedig megpróbáljátok kitalálni, hogy ki írhatta. Az első cetli elég könnyű lesz: Molnár Márton, Molnár Patrik, Molnár András, Molnár Gergő, Molnár Szilárd, Molnár Bendegúz, Molnár Virág, Molnár Nóra, Molnár Gréta, Molnár Fanni, Molnár Daisy. Na? Vajon kié?-jelentkezek.-Igen Mary?
-A mi gyerekeink.-mosolyogtam, mire Benire rátört valami fangirling vagy valami hasonló és elkezdett ölelgetni.-a cetlit pedig Beni írta.
-Eltalálta?-nézett Benire.
-Igeeeen-ölelgetett tovább.
-Következő. Szofi és Tamás. Kié?-Zack jelentkezett.
-Mieink. És Anna cetlije.-ők nem megölelték egymást, hanem összepiszéztek.
-Következő. Molnár Virág és Molnár István.-senki sem jelentkezett. Aztán Lex kapcsolt.
-A Máté-é. Azért nem mondom, hogy a mienk, mert én Marcit szeretnék.-Máté puszit nyomott Lexi arcára.
-Akkor ezt könnyű lesz kitalálni. Molnár Marci és Molnár Flóra.
-Mieink-mondta Máté.
-Dani és Nati?-senki.-Na? Senki?-Szabi jelentkezett.
-Szerintem az Attiláé.
-Eltalálta?
-El-bólintott Attila.
-Következő....-ez így ment tovább. Az én cetlim maradt utoljára.
-Az utolsót már nem lesz nehéz kitalálni. Molnár Gergő és Molnár Daisy-senki nem jelentkezett. Helyette döbbent csend volt a teremben.
-Nemáááár. Kajak ugyanazt írtátok?-röhögött fel Ádám, majd a fiúk követték. A lányok a tanárnővel egyszerűen lereagálták egy awh-val.
-Hát...két gyereknek már tudjuk a nevét-húzta fél oldalas mosolyra a száját Beni.
-Tudjuk szívem-nyomtam puszit a szájára.
-De most nézzetek már rájuk!-kiáltott fel Teó-Olyan kis üngyümbüngyüm cukorfalatok-feltehetőleg eddig is rólunk dumáltak, csak...ennek ki kellett törnie Teóból. Csengettek, mi pedig megint leözönlöttünk. A folyosón odaszólt nekünk egy végzős.
-Hé lúzerek, szóljatok a focistáknak, hogy vegyék fel a mezüket.-ezt Beninek és nekem. Dikk. Ez hülye. Oké, mondjuk sötét volt a folyosón de akkor is.
-Okéka.-mondta oda Beni. Hát..ő is hülye. Miután átvettük a pólónkat a mezre kiültünk Roniékhoz. Ebben a szünetben nem történt semmi különös. Benivel elvoltunk, csókolóztunk, meg ölelgettük egymás. Mikor csöngettek és beültünk a terembe Kati néni ezzel indított.
-Ez az utolsó óra, amit ma együtt töltünk. Azt szeretném, hogy a párjaink meséljék el, hogyan jöttek össze.-A tanárnő leült a tanári asztalhoz, felkönyökölt és érdeklődve nézett.-Ki kezdi? Mondjuk Máté és Alexandra?
-Inkább csak Lexi.-mosolygott Lex, felkászálódtak és belekezdtek.
-A gólyatáborban egy szobába kerültünk, aztán a parton együtt fürödtünk és a parton, ugye?-nézett fel Mátéra, aki a derekát átkarolva a fejét Lexi fejére tette.
-Nem, utána. Maryék már felszálltak. Tudod, miután Ben küldött sms-t, hogy egy óra múlva szállnak le, azután.
-Tényleeeg-bólintott Lex.
-Szóval valahogyan ketten kikerültünk a mólóra és beszélgettünk, én hadartam valamit és Máté hirtelen lekapott, hogy...-Máté a tarkójánál fogva magához húzta Lexit.-pont mint most-nevetett Lex.
-Ez igazán bájos-mosolygott Kati néni.-Ki lesz a következő?-nézett körbe-Mondjuk...Zack? Megtisztelnétek minket?
-Persze tanárnő. Mondod te?-kérdezte Annát Zack. Ő bólintott.
-Én a régi sulink zeneszobájában éppen hegedültem. A Canon D-t. Zacky meg csatlakozott basszusgitáron. Egyszerű kis jammelésnek indult. Aztán meghallotta a hegedűtanárom és mondta, hogy mindenképpen együtt kéne fellépnünk. A sok próba végül össze hozott minket. Mégpedig úgy, hogy egyszer Zack lesöpörte a kottáimat és egyszerre hajoltunk le érte, aztán összeért a kezünk, végül megtörtént. Azt szoktuk mondani, hogy klasszikus sztori a miénk. Több értelemben is-nevetett Anna, majd csókot nyomott Zazy szájára.
-Ez nagyon édes volt.-mosolygott a tanárnő. Mi a lányokkal az asztalra könyökölve hallgattuk. Hát ez mega édes.-Most pedig az utolsó párunk.-mosolygott majd ránk összpontosított.
-Azt szeretném ha te mondanád el-fordultam Beni felé.
-Rendben. Az egész akkor kezdődött, mikor találkoztunk. Aztán azzal folytatódott, mikor megkértem, hogy a partnerem legyen. Aztán az a bizonyos pillanat, mikor a vízben megkért, hogy menjek vele Londonba. Úgyhogy összecókmókoltunk, az ottaniak közül mindenki azt hitte, hogy a barátja vagyok. Aztán a bálon, mikor a Hercegnő át akart öltözni, én megzavartam. A sötét teremben a földig érő ablakokból beszivárgó holdfény megtörte a végtelen sötétséget. Romantikus hangulat volt. Hirtelen nálam mintha bekattant volna valami. A teli holdnak volt köszönthető, vagy csak simán rájöttem, hogy milyen szép félhomályban, alig megvilágítva, de késztetést éreztem, hogy elmondjam neki mit érzek. Elég meghitten meg is történt, mondjuk az osztály rögtön ott termett, hogy megszakítsa a pillanatot.-nevetett fel, én a lányokkal és a tanárnővel együtt elvarázsolva néztünk rá.
-Szeretlek-motyogtam álomittasan, majd egy lágy csókot indítottam.
-Ez volt a legromantikusabb beszámoló, én úgy gondolom-mondta a tanárnő, mire a többiek bólintottak. Aztán csengettek.
-Nos, remélem tetszett ez a pár bemutatkozó óra. Holnap találkozunk! Szervusztok!-lépett ki a tanárnő a teremből. Ádám ránézett a teremajtóra.
-Ez hanyadik óra volt?-kérdezte bebandzsítva.
 -Ugye kilencig tart az első óra, tízig a második, a harmadik ugye már meg volt tartva. Aztán 3 óránk volt Kati nénivel. Tehát most lett vége a 6. órának.-fejtette ki Máté a gondolatmenetét.
-Akkor vége a napnak!-söpörte le a papírokat a tanári asztalról Ádám. Na ennek Andris bá nem fog örülni. Végül is mindegy. Mindenki kiözönlött a teremből. Az udvaron megállva, megbeszéltük hogyan tovább. A futócsapatba Beni, Ádám, Bence, Teo, Máté, Lexi és én jelentkezünk. Ádám azon belül is a gátfutáshoz.
-Ti most hogy csináljátok?-kérdezte Márk.-Mert ha akarjátok elmegyek nektek kajáért, hogy utána rögtön ehessek. Úgyis végignézném a válogatót.
-Én élnék a lehetőséggel öcsi-adtam neki puszit.-Amúgy ma mehetünk együtt haza,  Benivel beugrunk még pár alvós cuccért. Ha akarod ott aludhat Bence, elintézem, hogy Aaron Mesinél legyen-súgtam az utolsó mondatot a fülébe, mire teljesen elvörösödött.
-Honnan? -kérdezte normál hangerőn.
-Komolyan előlem akartad rejtegetni?-néztem rá csalódottan.-Holnap találkozunk Márk.-lépdeltem el. Beni futva jött utánam. Persze beért és átölelt.
-Jól vagyok.-mormogtam pólójába.
-Persze, hogy jól vagy.-simogatta hátam.-De gyere, melegítsünk be.-magával húzott a pályához. A pálya mellett volt egymás mellett pár öltöző kabin. Mi Benivel egybe mentünk. Hát igen. Mikor ki akartam küldeni, közölte, hogy már nem láthat újat. Végül is...igaza van. Mivel a mez rajtunk volt, csak a nadrágot és a cipőt kellett átvennünk. Beni felvette a focis rövidnadrágot (a mezéhez), én pedig felvettem a fekete mackó nadrágot. Mivel kintről behoztunk egy-egy szöges cipőt, azt felvettük, majd kibaktattunk a pályára nyújtani. Mikor megérkezett Andris bá csodálkozva nézett ránk.
-Hát az osztályom? Futni akar?-nevetett, mire mi bólogatni kezdtünk. -Nos rendben. 6 sáv van, úgyhogy két turnus lesz. Az elsőben lesznek a focisták, a másodikban a többiek. A feladat, 2 perc alatt lefutni a pályakört.-Mi már felálltunk a rajthoz, Beni, Teó, Ádám, én és két fiú. A köröm elég jól sikerült. 1 perc 13 másodperc. Előttem 4 másodperccel ért be Beni. A többiek utánunk értek be.
-Tanár úr, ha lehet mi nem várnánk meg a végét, be szeretném mutatni Anát az édesanyámnak.-mutogatott Andris bának Beni.
-Persze menjetek nyugodtan. Ügyesen Anna.-kacsintott rám. Mi elkezdtünk visszasétálni a suliba, a szekrényünkből kivettük a cuccunkat és elgyalogoltunk hozzánk. Amíg Beni letusolt, addig én bepakoltam mindent, ami kellhet. Aztán ameddig én letusoltam, addig ő anyával beszélgetett. Kiléptem a zuhanyzóból, felöltöztem, majd lerobogtam a konyhába.
-Indulhatunk szívem?-dőltem az ajtófélfának.
-Jajj Mari, legalább egy teát igyatok.-jött puszit adni anyu.
-Nem köszi. Anya nagyon gyorsak voltunk a futó meghallgatáson. És én vagyok a lány focicsapat kapitánya.-öleltem meg.
-Gratulálok kicsim.-mosolygott büszkén.
-Köszi. Na gyere kapitányom.-húztam Benit a kezénél fogva. Felkaptam az iskola táskát, benne a holnapi cuccokkal, a tornazsákot, valamint az ottalvós hátizsákomat és már indultunk is.
-Szia anya, holnap suli után jövök.-kiabáltam be.
-Rendben kicsim, jó szórakozást!-kiléptünk az ajtón és már úton is voltunk. Az utat végig beszéltük. Javarészt hülyeségekről beszéltünk, de szóba került Márk, az anyukája, a húgai, a nővére, valamint az is, hogy Máté milyen arcot fog vágni mikor megjelenek. De, legalább az anyukáját felhívta, hogy számoljon rám. Mikor megérkeztünk a házuk elé nem nagyon akaródzott bemenni.
-Na gyere már, anyu egy tündér, az ikrek tüneményesek, Debóra pedig imádja a stílusod.-már éppen megkérdeztem volna, hogy a nővére honnan ismer, mikor beléptünk az ajtón és Beni elüvöltötte magát, hogy megjöttünk. Lábdobogás hallatszott, majd két kislány csapódott Beni lábához. Ő lehajolt, megölelgette őket, majd mikor a kislányok elengedték, engem kezdtek nézni hatalmas csillogó szemekkel. Az egyikőjüknek barna volt és a derekáig ért, hatalmas kék szemei és szép szempillái, a másik lánykának valamivel rövidebb szőke haja és barna szemei voltak.
-Ki ez a szép lány, Beni-rángatta meg a barna hajú kislány Beni nadrágját.
-Ne kérdezz butaságokat-nézett rá haragosan a másik. -Ő egy tündér, nem látod?-olyan aranyosak voltak, hogy felnevettem.
-Wow, tényleg tündér-ámuldoztak a kicsik.
-Törpék engedjétek beljebb az ifjú párt-kiabált ki egy női hang valahonnan belülről.
-Jujj, anya a konyhában van. Akkor ez nutellás süti lesz. Gyere!-ragadta meg a karomat és elkezdett húzni gondolom a konyha felé. A helységben egy gyönyörű nő szorgoskodott, szőke haja egy lófarokba volt fogva, karcsú derekára pedig egy kötény volt kötve. Mellette az asztalon papírok voltak, festékek és pacák. A kupi mellett egy férfi olvasott. Mikor az anyukája megfordult, egyszerűen elámultam. Gyönyörű, fiatalos. Barna szemei csak úgy sugároztak a kedvességtől.
-Szervusz drágám. Benedek már annyit mesélt rólad. Örülök, hogy végre megismerhetlek. Te még sokkal szebb vagy, mint elképzeltelek.-hadarta, mire az egyik kicsi közbevágott.
-Mert ő egy tündér anya.-mondta olyan hangsúllyal, mintha ez egyértelmű lenne.
-Valóban. Ó, milyen udvariatlan vagyok, még be sem mutatkoztam. Molnár Kitti, nyugodtan tegezz, nem vagyok öreg.-mosolygott, miközben vadul bólogatott.
-Jajj, szívem ne rohand már le úgy szegény lányt.-ölelte át hátulról a férje.
-Szervusz, Molnár Laci, tegeződjünk kérlek-nevetett. Bár az ő szemei fakóbbak voltak, mint Benié, ugyanolyan kéken és ugyanolyan huncutul csillogtak.-Sok mindent hallottunk már rólad. Nos, üdv a családban.-nevetett fel megint.
-Anya, apa, hagyjátok már szóhoz jutni-nevetett Beni.-Mutatkozz be szépen.-előrébb tolt, én pedig nagy nehezen megszólaltam.
-Mary-Ann Crowford vagyok-mosolyogtam.-és remélem nem hittétek el a sok rosszat.-nevettem fel végre én is. Az idegességem pillanatok alatt elszállt. Fesztelenül beszélgettünk. Nagyon kedvesek voltak. Szinte otthon éreztem magam. Mint megtudtam, a barna hajú kislány Lili, a szőke pedig Lilla. Nagyon aranyosak. Még mindig úgy gondolják tündér vagyok. Mi Benivel pár óra múlva elvonultunk kettesben a szobájába. Szétnéztem, tipikus fiú szoba. Alsók szétdobálva, mindenhol rendetlenség, de természetesen ahol a kupák és a dedikált labda van, ott katonás rend uralkodik. Lefeküdtünk Beni ágyára, ő a hajamat cirógatta én meg a mellkasát.
-Máté és a nővéred hol vannak?-kérdeztem.
-Máté gondolom Lexinél alszik, Debi pedig bármelyik pillanatban hazaeshet.-nézett az órára. Én továbbra is csak a gondolataimba merülve feküdtem Beni ölelésében, miközben ő valami sulis foci cuccról beszélt.
-Gyerekek-kopogott be Kitti-megjött Debi, vacsizhatunk.-mi lekecmeregtünk az ágyról, majd lebattyogtunk a lépcsőn egyenesen a konyháig.
-Szia, Molnár Debóra, imádom a képeidet.
-Szia, Mary-Ann Crowford. Köszönöm szépen-nevettem. Leültünk, majd hozzáláttunk a vacsorához, ami egyébként isteni volt. Utána még egy kicsit beszélgettünk, aztán segítettem ágyba tenni az ikreket Beni édesanyjának.
-Nagyon jól áll a kezedben a gyerek.-mormolta a nyakamba Beni már az ágyban.
-Igen?-suttogtam.-Ezt jó tudni-simogattam meg a hasát.
-Megint meg foglak erőszakolni.-csóválta a fejét Beni.
-Csak tessék-nyomtam egy csókot a nyakára.
Miután megtörtént kimerülve dőltünk el egymás mellett, majd összebújva aludtunk el.

Chapter Ten: In love

 Ez talán még finomabb, lágyabb és hosszabb volt, mint az előzők. Nyilván ugyan attól félt, mint én. Vigyáztunk, nehogy elillanjon ez a varázslatos pillanat.

Nyílt a terem ajtaja és a lányok röhögve estek be, a kísérőikkel karöltve. De mindannyian rögtön le is fagytak az ajtóban. Beni megpörgetett és hátulról fogta át a derekamat, én neki dőltem és együtt néztünk a társaságra.

-Mi az? Miért nem mentek?-Márk megpróbált előrefurakodni, mikor sikerült neki és meglátott minket, elkezdett vörösödni a feje. Pedig Márk mindig mellettem áll. Vajon nem szimpi neki Beni?

-Mary-Ann Crowford...-o-ó...nagyobb a baj, mint gondoltam.-Mi az, hogy meg sem mondod, hogy tetszik valaki?-vágott sértődött fejet. Beni is meg én is befeszültünk, de erre a mondatra elröhögtük magunkat. Öcsi közelebb jött.-Ha összetöröd a szívét, elintézem, hogy csak keresztapa lehess.-rázta fenyegetően a mutató ujját, mire Beni sunyin elmosolyodott és bólintott, miszerint érti. Én meg Márk nyakába vetettem magam. Márk és Beni között pár centi van csak...Márk javára, de öcsi még magasabb is lesz. Apa is 190 felett volt. A lányok is bejöttek, miközben Lexi visongva kántálta hogy ő tudta.

-Mit tudtál?-vigyorogtam rá, majd magamhoz öleltem.

-Mindig tudtam, hogy egy ribanc vagy.-jött be Esztella.-Először Tomcsi, aztán Bendi. Ki lesz a következő? Hm?-na most már elegem van belőle.

-Na jó. Húzás ri....-már megindultam felé, mikor látom, hogy a szőke hajzuhatagot valaki megrántja és már csak a lábait látom, amint kicsúszik alóla a talaj. Mögötte pedig Panka jelent meg, rajta egy halvány narancs színű estélyi volt. Mogyoró barna haja lágy hullámokban omlott a vállára. Fejét egy Swarovski tiara ékesítette. Gyönyörű volt. Úgy enyhén fogalmazva. Afféle természetes szépség. Átlépett Esztellán, aki még mindig a földön fetrengett, majd hozzám lépett és legnagyobb meglepetésemre megölelt.

-Nem gond, ha hozzátok csatlakozok?-kérdezte, mire páran a társaságunkból csúnyán néztek rá.-Igen, tudom, hogy Szabival jöttem, de mikor meghívott még csak azt láttam, hogy ő milyen menő, nem foglalkoztam vele, hogy egy arrogáns pöcsfej. Na meg a kurvákat is piszkosul unom már.-mosolyodott el a végén.

-Te közénk tartozol.-simította meg mosolyogva a hátát Fanni. Majd mindenki odajött és egy nagy csoportölelésben egyesültünk. Ezt egy vakuvillanás zavarta meg.

-Gyerekek, ez kikerül a falra.-vigyorgott Andris bá. Aztán megnézte a képet.-Vagy talán mégsem.-röhögött fel, mire Beni kivette a kezéből a gépet és ő is elröhögte magát.

-De, ennek ki kell kerülnie.-kivettem a kezéből a gépet és én is megnéztem. Hát azon röhögnek, hogy van a mi kis ölelkező csoportunk, de a képen az is rajta van, hogy Esztella fekszik a földön. Ez kész. Az ofő, meg ahelyett, hogy ránk szólna, hogy csináljunk vele valamit vagy segítsünk neki, csak röhög. Jól van Andris bá.

-Na, gyerekek menjetek bulizni, én elköszönök, holnap iskola. Na pusszancs-az utolsó mondatnál elvékonyította a hangját és egy intéssel kilépett a teremből. Úgy érzem nagyon szoros barátság fog minket fűzni az ofőhöz.

-Megyünk szíveim?-kérdezem meg ugrándozva. Közben mindenki átvedlett, a fiúk farmerre, kivéve Benit, aki eddig is egy feszülős fekete farmerben volt, ő csak öltönyét és fekete ingét cserélte le egy fehér rövid ujjúra. A lányok is átvették a koktélruhát. Elindultunk be, a tornacsarnokba és 12-en egymásba karoltunk. Jobbról balra sorban: Panka, Fanni, Máté, Lexi, Teo, Öcsi, Én, Beni, Ádám, Bence, Anna, Zack.

Lábbal löktük be az ajtót és bevonult a mi kis csapatunk. Egyből megcéloztuk az innivalókat. Mindenki kajált, ivott, aztán megindultunk a táncparkettre. Legalább 7 számot végig táncoltunk, mikor én úgy döntöttem iszok valamit.

-Megyek iszok valamit-ordítottam Beninek. Ő értetlenül rázta loboncát, ezért közelebb hajoltam és most a fülébe ordítottam.-Iszok!!!-bólintott én pedig megfordultam, mikor egy kezet éreztem a fenekemen. Hátra fordultam és Beni fültől-fülig érő vigyora fogadott. Visszalépdeltem hozzá és heves csókot nyomtam ajkaira.

-Mi lenne, ha mennék veled inni?-kérdezte lihegve, de csak a szájáról tudom leolvasni. Bólintok és elkezdem kifele húzni a teremből, egyenesen a büfébe.

-Csókolom! Két jeges teát szeretnék kérni.-mosolyogtam rá a büfés nénire, aki mosolyogva átnyújtotta a kért üdítőket.

-Köszönjük szépen! Viszlát!-intettem és már indultunk is az osztálytermünkhöz. Felültünk a közös padunkra és elkezdtünk beszélgetni. Mikor elfogytak a teák, Beni elkezdett közeledni. Először csak csókolóztunk, aztán a nyakamat kezdte csókolni Beni.

-Mi lenne...-lihegtem-Mi lenne ha nálunk aludnál?-néztem vadító kék szemébe, mire elhúzta a száját.
-Nézd Ana, semmi másra nem vágyok, de te erre nem állsz készem.-próbált megölelni, mire sértődötten elfordultam.-Nem úgy értettem. De a picsába is, két napja majdnem megint megerőszakoltak.-vert bele a padba, majd szinte megtépte a saját haját.-Túl sokat jelentesz ahhoz, hogy fájdalmat okozzak neked.-motyogta maga elé, amit bár nem akart, de meghallottam és meghatódva bújtam hozzá.
-Aludj velem. Kérlek.-néztem határozottan szemeibe, amikben bár kétség látszódott, de bólintott,

aztán megfogta a ruhámat és kéz a kézben elindultunk hozzánk. Mikor odaértünk, csendben felosontunk a szobámba.-Aludjunk a galérián, onnan látni a csillagokat-húzogattam a kezét. Bólintott.-Rendben. Mehetek először fürödni? Tiszta bűz vagyok-fintorogtam, mire mosolyogva bólintott. Beléptem, gyorsan megmosakodtam és fogat mostam, majd kiléptem. Beni egy szál alsógatyában állt előttem. Kurva jó felsőteste van. Azta...egy öntelt vigyorral belépett a fürdőbe. Nos igen, valószínűleg feltűnt neki, hogy bámulom. Jé, kiesett valami a gatyájából. Ez..csak nem? Ekkor lépett ki Beni. Megpördültem tengelyem körül és huncut mosollyal néztem rá.

-Ez mi, szépfiú?-lépkedtem hozzá közelebb. Beni elfehéredett. Még közelebb léptem hozzá.-Csak nem ki akarod próbálni?-harapdáltam a nyakát.
-Baszki a nővérem. Ana ne haragudj. Mint mondtam én nem akarok semmi ilyesmit. Csak azt akarom, hogy boldog legyél és ne félj semmitől.-megragadta a csípőmet.-Ha így folytatod, nem tudom sokáig vissza fogni magam.-nézett rám komolyan.

-És ha pont azt szeretném?-leheltem nyakára, majd felszaladtam a galériára. Beni utánam sétált, majd lefeküdt a már előkészített helyre és nekem hátat fordítva aludni készült. Ejnye. Nyakát kezdtem csókolgatni, mire felmordult.
-Ana-fordult felém sóhajtva, mire meglepődve húzódtam el.-Tényleg rengeteget jelentesz és szeretlek, de nem tudnám veled ezt tenni. Te nem foglalkozol a ténnyel, de nekem törődnöm kell veled. Nem akarom, hogy bajod essen.-suttogta, miközben hátra söpörte egy hajtincsemet. Óvatosan szájára hajoltam és egy lassú csókot váltottam vele.
-Akkor szeretkezz velem. Úgy, hogy érezzem a szereteted. Ha mindig a múltra gondolok, soha nem fogok tudni kilépni az árnyékából. Kérlek ezt értsd meg. Ez nekem fontos.-suttogtam csillogó szemeibe nézve, mire leereszkedett hozzám és egy szenvedélyesebb csókot váltottunk.
-Erre szükséged lesz.-nyögtem, két ujjam közt mutatva az ezüst csomagolást, mire sötét szemeivel rám nézett és nekem esett. Az éjszaka eseményei egy szóban összefoglalva csodásak voltak. Miután megtörtént hosszan elbeszélgettünk az én múltamról és az ő múltjáról, majd egymást ölelve merültünk álomba.

Chapter Nine: The Queen and the King

-Na hogy ment húgi?
-Imádni fogok itt.
Hazaérkezésünk után ettem egy almát, majd felvonultam a szobámban. Körbenézek, a falak csupaszok. Semmi személyes. Mint egy hotel szoba. Úgy sem maradhatok sokáig. Ezt én is tudom. Én vállaltam, hogy modell leszek, ezzel együtt a folyamatos ingázást is. Pedig szeretek itt. A családommal. Az új barátaimmal. Gondolatmenetemet kopogás zavarta meg.
-Mizujs Nővérkém?-az öcsém vigyorgó feje jelent meg. Szívem heves dobogásba kezdett, majd elkezdtem felé rohanni és ráugrottam, ezzel leterítve.-Mi az? Ennyire hiányoztam?-kuncogott.
Nem válaszoltam, csak feltápászkodtam róla, hogy felmászhassak a kis kuckómba. Márk követett és mellém telepedett. Az ölébe hajtottam a fejem és bekapcsoltam a laptopom.
-Hogy sikerült a felvételi?-néztem fel rá, miközben ő hajamat birizgálta.
-Már a gólyabálon ott leszek-húzódott fél oldalas mosolyra a szája.
-Áááá de jóó-ugrottam a nyakába, mire elborultunk a földön.-Várj, mégsem. Van partnered?-néztem rá kérdőn.
-Az nincs. Úgyse jönne el velem senki.-biggyesztette le ajkát.
-Na várj csak.
Elővettem a telefonom és Viberen küldtem egy üzit a lányok csoportjába.

Én: Lányok! Sürgős! Gyertek át azonnal! Szemere utca 36.
Lexi: 1 perc
Teó: Sietek!
Anna: Mi történt? Úton vagyok.
Fanni: Oké, de vigyük a ruhákat is?
Teó: Milyen ruhákat?
Én: Gólyabál. Igen
Lexi: Hmmm??
Teó: Az ma van?

Anna: Visszafordultam érte. Még 10 perc és ott vagyok.

Fanni: Hozom.

Ekkor csöngettek én meg szaladtam ki otthagyva a döbbent öcsémet. Lexi és Teó jött meg. Megnyomtam a kapu nyitógombját, kinyitottam az ajtót és keresztül rohantam a kerten, majd a kapunál ráakadtam a két ledermedve álló lányt.

-Azta-hallatszott az egyöntetű vélemény.

-Majd körbevezetlek titeket, most gyertek.-azzal felhúztam őket a szobámig. Márk addigra befoglalta a laptopom és elbújt kuckómban. Ezt a lányok nem vehették észre, csak én.

Enyém

Márké

Szabié

A lányokat leültettem a kanapéra. megint csöngettek.

-Márk, nyisd ki légysziii.-kiabáltam, mire öcsém kimászott a falba épített galériámból és elindult.

-Mary, ilyen helyes öcséd van és nem is mondtad??-támadott le Teó, mire felnevettem.

-Nem az öcsém. Ikrek vagyunk. Csak azért mondom rá azt, hogy öcsi, mert egy órával idősebb vagyok. Mellesleg a gólyabálon már velünk lesz és osztálytársunk.

Márk

A lányok leesett állal bámultak aztán megérkezett Anna és Fanni, de náluk egy-egy ruhás zsák volt. Majd belépett Márk is, aki két hátizsákot hozott. Letette őket az ajtóban, majd visszamászott a kuckómban. Imádom az öcsémet, ő pedig engem. Nem igazán lehet minket szétválasztani.

-Na, azért hívtalak ide titeket, mert ugye Márk is a mi osztályunkba fog járni, ami azt jelenti, hogy ott lesz a gólyabálon. De, nincs partnere.-néztem jelentőségteljesen a lányokra.

-Én Zack-kal megyek.-válaszolt Anna. Igen, ezt gondoltuk.

-Én Mátéval-vörösödött el Lexi.

-Nekem nincs partnerem-mondta Teó.

-Én egyedül megyek, de valamikor majd beérkezik Soma.-düllesztette ki mellkasát Fanni.

-Rendben. Teó, megkérhetlek rá?-néztem rá kiskutya szemekkel.

-Azt hittem már sosem mondod.-kacsintott.

-Mááárk! Gyere le légysziii!-kiabáltam fel neki. Nincs válasz.-Márk?-megint.-Várjatok, felmegyek megnézni. Addig nézzetek körül nyugodtan.-Feltápászkodtam és felmásztam az öcsémért. Márk elaludt a párnás galérián. Jé, itt van nála a pokróca. Van egy ugyan olyan pokrócpárunk, csak ez enyémen fekete csillagok vannak sötétkék alapon, az övén meg fordítva. Egyébként nem tudom miért híjuk pokróckáknak, mert simán betakarózhatnak vele ketten is. Úgy tűnik, mikor nem vagyok itthon, gyakran ver nálam tanyát. Itt van a gitárja, meg a plüss pingvine is. A pingvinünk is ugyanolyan. Csak az enyém világosabb. Ha nem vagyok itthon, Márk mindig a pingvinnel alszik. Azt mondja ez megnyugtatja. Tessék. Már megint a bűntudat. Emlékszem, hogy amikor befestettem egy fotózás miatt a hajamat pirosra, Márk nagyon megharagudott rám. Azt mondta, hogy nem akarok az ikre lenni. Meg, hogy miért akarok elszakadni tőle. Emlékszem, még sírt is. Mondjuk akkor még csak 7.-esek voltunk.

-Márk-cirógattam meg az arcát-kelj fel, találtam neked partnert a bálra.-Öcsi lassan kinyitotta a szemét, pislogott párat, konstatálta, hogy nem a baltás gyilkos vagyok és felkelt. Mivel törökülésben ültem, nem kellett sokat fészkelődnie, már is az ölemben feküdt derekamat átölelve.

-Ki az?-kérdezte álmos hangon.

-Teó-válaszoltam.

-Szép?

-Igen-válaszoltam furcsállva. Márknak soha nem volt fontos a kinézet.

-Akkor nem lehet.-válaszolt öcsém.

-Miért?-babráltam a haját.

-Mert akkor egy helyes partnert érdemel, nem egy nyomit.-válaszolta és éreztem, hogy ezzel ő lerendezte és vissza fog aludni.

-Márk, ne hülyülj. Gyere le-rázogattam meg. Hát igen. Nálunk ez így működik. Én reálisan látom magam, Szabi egoista, Márk pedig lebecsüli önmagát. Letámolyogtunk a galériáról, majd Márk lefeküdt a kanapéra, én pedig betakartam a pokrócával. A lányok épp a dolgozószobámban vannak a hangok alapján. Igen, szerintem megtalálták a parafa táblám.

-Lányok, gyertek, lehoztam Márkot.

-Mariis, ezen ti vagytok???-kérdezte Lexi egy képre bökve.

-Márk és én vagyunk rajta.-mosolyogtam.

-Ő ki? Valami eszméletlen gyönyörű-nézett egy képet Anna.

-Ő Hope, vele lakok Angliában. Emlékszem erre a fotózásra. Imádta. Kaptunk mindketten egy hatalmas ruhát és abban pózoltunk.

-Jééé, ő Benedek-bökött rá a legújabb képre Fanni.

-Igen, ragaszkodott hozzá, hogy kikerüljön a falamra.

-Mennyi képed van Márkról-csodálkozott Teó.

-Amennyi neki rólam-nevettem

Angliában főzni próbál

Elaludt gitározás közben

Elaludt csomagolás közben

Nyaralni mentünk

Felkelés után

Itt, Magyarországon, a kertben.

A keresztlányommal (Kate babája)

Kávézóban aludt el.

12 évesen

Repülőn aludt el, mellette anya

Ébredés után fázós

Kanapén aludt el.

Hülyülős :D

-Miért van róla ennyi alvós képed?-kérdezte Fanni.

-Egyrészt, állandóan alszik, másrészt csak ilyenkor engedi.-nevettem.
-Nem is igaz-állt meg Márk az ajtóban totál szétaludt hajjal és pingvinnel a kezében.

-Melyik rész Öcsi?-vigyorogtam rá, miközben magamhoz húztam.

-Az alvós. Nem alszok mindig, csak ha olyan kedvem van.-mosolyodott el ő is.

-Na Márk, úgy lesz, hogy Teodóra szeretne veled menni. Anywayyy, lányok, ő itt az öcsém, Márk, Márk, ők itt a lányok. Fanni, Anna, Lexi és Teo-löktem őt közelebb a lányokhoz.

-Most már készülődjünk. -csaptam össze a tenyereim.

-Maradhatok?-nézett rám fáradt szemekkel az öcsém.

-Persze, de először készülődj össze. Kivasaljam az öltönyöd, vagy megoldod?-kérdeztem, mire elbambulva nézett rám.-Jó, kivasalom. Menj, hozd ide.-intettem a kezemmel, majd előszedtem a gardróbból a vasalódeszkát. Majd Márk visszaért az öltönyével, gyorsan kivasaltam.-Teo milyen színű ruhát szeretnél? Válassz.-Komolyan?-nézett rám kiguvadt szemekkel Teo. 

-Igen. Beni azt mondta, hogy kell egy estélyi a bevonulásra és egy koktél ruha a partira. Tényleg! Ki az a szerencsétlen akit királynak és a királynőnek választottak?-fordultam a lányok felé vasalás közben. A táborban választottak a gólyák közül egy királyt és egy királynőt. Ez afféle hagyomány. De ők csak elvigyorodtak.

-Mondjátok, hogy nem én.-elkezdtek bólogatni. Francba.

-Mondjátok, hogy nem Szabi.-a fejüket rázták.

-Akkor Beni?-kérdeztem felélénkülve. Megint vigyorogva bólogattak.

-Akkor nem is lesz az olyan rossz.-mosolyodtam el féloldalasan.

-Olyan édesek leszteeeek-visongott Lexi.

-Hogyisne-röhögtem fel.-Gyerünk keressünk ruhát!-Az enyém hol van?-Mááárk!-egy félmeztelen Márk dugja ki a fejét a galériámról.

-Hmm?-értelmes öcsém van úgy érzem.

-Hol van a fekete ruhás zsák?-kérdeztem, mire kimutatott az erkélyemre. Tényleg. Kiakasztottam arra a rózsadíszítésű fehér vaskapura, amivel el lehet zárni az erkélyt a szobától. Kicipzároztam és ott volt mindkét ruha. Rendben megnyugodtam.

-Teó, találtál már valamit?-kérdeztem, mire ő meglengette a kezében tartott sötét kék estélyit. Szép, illik hozzá.-Koktélruha?-meglengette a másik kezében tartott ugyanolyan színű és stílusú ruhát.

-Anna?-néztem rá. Ő magára mutatott és valóban, már rajta volt egy aranybarna estélyi és a haja gyönyörű kontyban volt. A fején szép dísz. Berontottam a gardróbba és kerestem egy sötétkék nyakkendőt. Merthogy nálam az is van. Csak tudnám miért. Lehet, hogy a 8.-os ballagásról maradt. Ja nem az enyémről, hanem az öcséméről. Merthogy hiába maradtak ugyanott, azért elballagtatták őket. Mire kirontottam ismételten, már Teo, Fanni és Lexi is felvette a ruháját. Fannin egy világoszöld habos babos ruha volt, a kezében pedig egy ruhatartó zacskó, Lexin pedig egy habos babos fehéres színű ruha volt, amin színes szaténból rengeteg pillangó volt. Nála pedig egy ruha volt pluszban. Kivettem a szekrényemből még két ruhás zsákot és a lányok kezébe adtam. 

-Na, most már indulhatunk-vigyorogtam elégedetten.

-Mary, valamiről elfelejtkeztél.-kuncogott Teó. Mi? Tessék? Jaaaa, hogy én még nem készülődtem el. Oké. 

-10 perc csajok. Bementem, felkaptam az estélyit, majd babráltam egy keveset a hajammal.

-Na, mostmár tényleg indulhatunk.-léptem, ki a gardróbból, mire mindenki eltátotta a száját. Mivel már a fiúk is ott voltak ők is ledöbbenve néztek. Szememmel Benit kerestem, majd mikor megtaláltam somolyogva indultam el felé.

-Hogy tetszem?-illegettem magam. Csak nyelt egyet, majd magához húzott.

-Pont annyira gyönyörü vagy, mint egy igazi Hercegnő.-bókolt, mire látványosan zavarba jöttem.

-Márk bemutatkozott?-suttogtam a fülébe.

-Igen-kuncogott vissza suttogva.

-Induljunk.-akasztottam a párom kezébe a ruhatartó zsákomat, mire nyafogott egy keveset, de egy csúnya pillantással elnémítottam.

Gyalog mentünk a suliig, nincs messze, de azért Lexi nyafogott a magassarkú miatt, mire odaértünk. Az ofő felkísért minket az osztály teremhez és beakasztottuk a ruhákat. Aztán egy lépcsőhöz kísértek minket. Mint azt később megtudtam ez a tornacsarnokba vezet minket. Mert ez nem terem az is biztos.  Elkezdték sorolni a neveket. Osztályonként mondták. Minket hagytak utoljára, ugye mi vagyunk a tagozat. Azon belül is én meg Ben mentünk ki utoljára. Előttünk öcsi és Teó ment. A szívem fájdalmasan dobbant mikor meghallottam a Hídi Szabolcs nevet. Hatalmasat csalódtam benne.

-Végezetül, a király és királynő. Molnár Benedek és partnere: Mary-Ann Crowford.-elindultunk a lépcsőn. Láttál már filmben olyat mikor mindenki dumál, aztán megjelenik a hercegnő és mindenki elhallgat, majd rá emeli tekintetét. Na pontosan így történt. Benire néztem. Sugárzott a boldogságtól. Ahogy ránéztem, nekem is automatikusan mosolyognom kellett. Valahogy, nem tudom mit érzek iránta. Majd kiderül. Most csak szórakozni akarok. Mire észbe kaptam, addigra arra szólítottak fel minket, elsősöket, hogy táncoljuk el az első táncot. Benire mosolyogtam, aki visszamosolygott, majd átkarolta derekamat és közelebb húzott magához. Meghitt pillanat volt. Életem egyik legszebb pillanata. Már mindenki táncolt körülöttünk. Megragadtam Beni kezét, kihúztam a tömegből, egyenesen fel a terembe. Telihold volt. A Hold fényesen sütött be az ablakon. Odahúztam Benit a ablakhoz és kibámultam. Majd elkezdtem öltözni, nem zavartatva magam, hogy ő is ott van. Mikor felöltöztem, hajam egy fekete szalaggal hátul lófarokba fogtam.

-Milyen vagyok?-fordultam Beni felé, de mellkasába ütköztem, közelebb állt, mint gondoltam.

-Gyönyörű-suttogta ajkaimra, mielőtt összeérintette őket az övével. Hosszú és romantikus csók volt. Ennél szebbet sem kívánhattam volna. Mikor befejeztük suttogva szólalt meg.

-Mary-Ann Crowford miféle boszorkányságot űzöl velem? Teljes szívemből beléd szerettem.-majd újra lágy csókot hintett számra.

-Molnár Benedek. Én teljes szívemből szeretlek.-újabb csókot adott. Ez talán még finomabb, lágyabb és hosszabb volt, mint az előzők. Nyilván ugyan attól félt, mint én. Vigyáztunk, nehogy elillanjon ez a varázslatos pillanat.