Chapter Ten: In love

 Ez talán még finomabb, lágyabb és hosszabb volt, mint az előzők. Nyilván ugyan attól félt, mint én. Vigyáztunk, nehogy elillanjon ez a varázslatos pillanat.

Nyílt a terem ajtaja és a lányok röhögve estek be, a kísérőikkel karöltve. De mindannyian rögtön le is fagytak az ajtóban. Beni megpörgetett és hátulról fogta át a derekamat, én neki dőltem és együtt néztünk a társaságra.

-Mi az? Miért nem mentek?-Márk megpróbált előrefurakodni, mikor sikerült neki és meglátott minket, elkezdett vörösödni a feje. Pedig Márk mindig mellettem áll. Vajon nem szimpi neki Beni?

-Mary-Ann Crowford...-o-ó...nagyobb a baj, mint gondoltam.-Mi az, hogy meg sem mondod, hogy tetszik valaki?-vágott sértődött fejet. Beni is meg én is befeszültünk, de erre a mondatra elröhögtük magunkat. Öcsi közelebb jött.-Ha összetöröd a szívét, elintézem, hogy csak keresztapa lehess.-rázta fenyegetően a mutató ujját, mire Beni sunyin elmosolyodott és bólintott, miszerint érti. Én meg Márk nyakába vetettem magam. Márk és Beni között pár centi van csak...Márk javára, de öcsi még magasabb is lesz. Apa is 190 felett volt. A lányok is bejöttek, miközben Lexi visongva kántálta hogy ő tudta.

-Mit tudtál?-vigyorogtam rá, majd magamhoz öleltem.

-Mindig tudtam, hogy egy ribanc vagy.-jött be Esztella.-Először Tomcsi, aztán Bendi. Ki lesz a következő? Hm?-na most már elegem van belőle.

-Na jó. Húzás ri....-már megindultam felé, mikor látom, hogy a szőke hajzuhatagot valaki megrántja és már csak a lábait látom, amint kicsúszik alóla a talaj. Mögötte pedig Panka jelent meg, rajta egy halvány narancs színű estélyi volt. Mogyoró barna haja lágy hullámokban omlott a vállára. Fejét egy Swarovski tiara ékesítette. Gyönyörű volt. Úgy enyhén fogalmazva. Afféle természetes szépség. Átlépett Esztellán, aki még mindig a földön fetrengett, majd hozzám lépett és legnagyobb meglepetésemre megölelt.

-Nem gond, ha hozzátok csatlakozok?-kérdezte, mire páran a társaságunkból csúnyán néztek rá.-Igen, tudom, hogy Szabival jöttem, de mikor meghívott még csak azt láttam, hogy ő milyen menő, nem foglalkoztam vele, hogy egy arrogáns pöcsfej. Na meg a kurvákat is piszkosul unom már.-mosolyodott el a végén.

-Te közénk tartozol.-simította meg mosolyogva a hátát Fanni. Majd mindenki odajött és egy nagy csoportölelésben egyesültünk. Ezt egy vakuvillanás zavarta meg.

-Gyerekek, ez kikerül a falra.-vigyorgott Andris bá. Aztán megnézte a képet.-Vagy talán mégsem.-röhögött fel, mire Beni kivette a kezéből a gépet és ő is elröhögte magát.

-De, ennek ki kell kerülnie.-kivettem a kezéből a gépet és én is megnéztem. Hát azon röhögnek, hogy van a mi kis ölelkező csoportunk, de a képen az is rajta van, hogy Esztella fekszik a földön. Ez kész. Az ofő, meg ahelyett, hogy ránk szólna, hogy csináljunk vele valamit vagy segítsünk neki, csak röhög. Jól van Andris bá.

-Na, gyerekek menjetek bulizni, én elköszönök, holnap iskola. Na pusszancs-az utolsó mondatnál elvékonyította a hangját és egy intéssel kilépett a teremből. Úgy érzem nagyon szoros barátság fog minket fűzni az ofőhöz.

-Megyünk szíveim?-kérdezem meg ugrándozva. Közben mindenki átvedlett, a fiúk farmerre, kivéve Benit, aki eddig is egy feszülős fekete farmerben volt, ő csak öltönyét és fekete ingét cserélte le egy fehér rövid ujjúra. A lányok is átvették a koktélruhát. Elindultunk be, a tornacsarnokba és 12-en egymásba karoltunk. Jobbról balra sorban: Panka, Fanni, Máté, Lexi, Teo, Öcsi, Én, Beni, Ádám, Bence, Anna, Zack.

Lábbal löktük be az ajtót és bevonult a mi kis csapatunk. Egyből megcéloztuk az innivalókat. Mindenki kajált, ivott, aztán megindultunk a táncparkettre. Legalább 7 számot végig táncoltunk, mikor én úgy döntöttem iszok valamit.

-Megyek iszok valamit-ordítottam Beninek. Ő értetlenül rázta loboncát, ezért közelebb hajoltam és most a fülébe ordítottam.-Iszok!!!-bólintott én pedig megfordultam, mikor egy kezet éreztem a fenekemen. Hátra fordultam és Beni fültől-fülig érő vigyora fogadott. Visszalépdeltem hozzá és heves csókot nyomtam ajkaira.

-Mi lenne, ha mennék veled inni?-kérdezte lihegve, de csak a szájáról tudom leolvasni. Bólintok és elkezdem kifele húzni a teremből, egyenesen a büfébe.

-Csókolom! Két jeges teát szeretnék kérni.-mosolyogtam rá a büfés nénire, aki mosolyogva átnyújtotta a kért üdítőket.

-Köszönjük szépen! Viszlát!-intettem és már indultunk is az osztálytermünkhöz. Felültünk a közös padunkra és elkezdtünk beszélgetni. Mikor elfogytak a teák, Beni elkezdett közeledni. Először csak csókolóztunk, aztán a nyakamat kezdte csókolni Beni.

-Mi lenne...-lihegtem-Mi lenne ha nálunk aludnál?-néztem vadító kék szemébe, mire elhúzta a száját.
-Nézd Ana, semmi másra nem vágyok, de te erre nem állsz készem.-próbált megölelni, mire sértődötten elfordultam.-Nem úgy értettem. De a picsába is, két napja majdnem megint megerőszakoltak.-vert bele a padba, majd szinte megtépte a saját haját.-Túl sokat jelentesz ahhoz, hogy fájdalmat okozzak neked.-motyogta maga elé, amit bár nem akart, de meghallottam és meghatódva bújtam hozzá.
-Aludj velem. Kérlek.-néztem határozottan szemeibe, amikben bár kétség látszódott, de bólintott,

aztán megfogta a ruhámat és kéz a kézben elindultunk hozzánk. Mikor odaértünk, csendben felosontunk a szobámba.-Aludjunk a galérián, onnan látni a csillagokat-húzogattam a kezét. Bólintott.-Rendben. Mehetek először fürödni? Tiszta bűz vagyok-fintorogtam, mire mosolyogva bólintott. Beléptem, gyorsan megmosakodtam és fogat mostam, majd kiléptem. Beni egy szál alsógatyában állt előttem. Kurva jó felsőteste van. Azta...egy öntelt vigyorral belépett a fürdőbe. Nos igen, valószínűleg feltűnt neki, hogy bámulom. Jé, kiesett valami a gatyájából. Ez..csak nem? Ekkor lépett ki Beni. Megpördültem tengelyem körül és huncut mosollyal néztem rá.

-Ez mi, szépfiú?-lépkedtem hozzá közelebb. Beni elfehéredett. Még közelebb léptem hozzá.-Csak nem ki akarod próbálni?-harapdáltam a nyakát.
-Baszki a nővérem. Ana ne haragudj. Mint mondtam én nem akarok semmi ilyesmit. Csak azt akarom, hogy boldog legyél és ne félj semmitől.-megragadta a csípőmet.-Ha így folytatod, nem tudom sokáig vissza fogni magam.-nézett rám komolyan.

-És ha pont azt szeretném?-leheltem nyakára, majd felszaladtam a galériára. Beni utánam sétált, majd lefeküdt a már előkészített helyre és nekem hátat fordítva aludni készült. Ejnye. Nyakát kezdtem csókolgatni, mire felmordult.
-Ana-fordult felém sóhajtva, mire meglepődve húzódtam el.-Tényleg rengeteget jelentesz és szeretlek, de nem tudnám veled ezt tenni. Te nem foglalkozol a ténnyel, de nekem törődnöm kell veled. Nem akarom, hogy bajod essen.-suttogta, miközben hátra söpörte egy hajtincsemet. Óvatosan szájára hajoltam és egy lassú csókot váltottam vele.
-Akkor szeretkezz velem. Úgy, hogy érezzem a szereteted. Ha mindig a múltra gondolok, soha nem fogok tudni kilépni az árnyékából. Kérlek ezt értsd meg. Ez nekem fontos.-suttogtam csillogó szemeibe nézve, mire leereszkedett hozzám és egy szenvedélyesebb csókot váltottunk.
-Erre szükséged lesz.-nyögtem, két ujjam közt mutatva az ezüst csomagolást, mire sötét szemeivel rám nézett és nekem esett. Az éjszaka eseményei egy szóban összefoglalva csodásak voltak. Miután megtörtént hosszan elbeszélgettünk az én múltamról és az ő múltjáról, majd egymást ölelve merültünk álomba.